Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

- 24 "Ab elkövetkező években talán a Tisza Cipőgyár fog legjobban kiépülni* Előjelei nár is láthatók.* gyönyörű kulturteren továbbépül, bővül a Inhótele* s mindenekelőtt maga as üzem* Szó van arril, hogy a könnyűipar szocialista városa épül majd fol Martfűn". /Szolnok Megyei Náplap 1959.V.l./* A Tiszazug nagyobb ipari látesitmányeihez tartoznak a téglagyárak, amelyeket a helyi fogyasztó piac, a jó minőségű agyag, a kedvező időjárás /:aránylag kicsiny a csaradékos és viharos napol- száma:/ és a munkaerő bőség hozott létra* A négy tiszazugi téglagyár közül legnagyobb és megyei vonatkozásban is kiemelkedő a kunssentmártoni téglagyár, amelyet még az első világháború előtt egy Mátrai nevü kőmives alapitott. kési erővel, nagyon kezdetleges módszerekkel kászitették a téglát, a munkáslétszám 50-60 kötül mozgott* - - - A felszabadulás után kor* szerüsitették az üzemet* 1956-ban uj égetőkemenoét, 1960-ban pedig saját áramfejlesztő telepet kapott* Évi termelése 1960-ban 15-£0 millió tégla, 6 millió darab cserép volt. '/alitéglát, burkolótéglát és tetőcserepet gyártottak* Az utóbbi mennyisége a kereslethez igazodik* Téglát, — r> tiszazugi épitkazések mellatt,— Szolnok megye minden részébe szállit a gyár. - - - A munkások helybeliek, nyáron 190-200 dolgozót is foglalkoztatnak, tehát háromszor annyit, mint a felszabadulás előtt. Jelentős üzem a tiszaföldvári téglagyár is* A téglagyár fejlődését a munkás* létszám és a termelés alakulása világosan mutatja: É v Létszám !É v i terme* 1 é s /millió/ 1945-ig 20 1,5 1950-ig 40-50 2,0 1958 90 7,0 1960 90 8,9 A munkáslétszám 1960-ra az 1945* évinek és előttinek négyszeresére, a termelés pedig hatszorosára emelkedett* A téglagyártáshoz szüksége* anyag mennyisége is 5500 köbméterről 17 690 köbméterre emelkedett. - - - A termelés emelkedése jóval túlszárnyalta a létszám emelkedését* Ez araiak az eredménye, hogy az üzemet korszerűsítették: egy teljesen korszerű sp1t*ló ház épült, bővítették a szári tószineket és itt is korszerű átelokitásokat uajtottak végre* Nagyon nagy segítséget jelentett, hogy az utóbbi években földgyaluval /bagger-rel/ fejtik az agyagot, nem kézi szerszámokkal. Régebben, — a bagger rendszeresítése előtt, — a téglagyári munka egyik legnehezebb része az agyagfejtés volt a bányában* A ne* hézsége mellett kicsiny volt a termelékenysége is, mert minden munkafolyamatot kézimunkával végeztek, most pedig a csilléket is villamos mozdony vontatja és húzza fel a kevertbe. - - - A munkáslétszám 90. A felszabadulás után négy munkáscsalád részére lakóházat építettek, illetve lakáét a telepen. A gyártott tégla 80 $-a az un. nagyszilárdságú minőségi tégla, 20 JÉ-a pedig I* osztályú tégla*- - - A gyártott mennyiség 35 JÍ-át a Tiszazugban használják fel, 65 #-át pedig orsságépitésre és exportra viszik* így pl. Csehszlovákiába is exportál az üzem téglát. - A gyár fejlődésének nagy lehetőségei vannak. Ezt a jő minőségű és nagy terjedelmű agyagbánya és a bőséges munkaerő biztosítja* További eél a komplex automatizálás. A martfűi Tissa Cipőgyár szomszédságában települt téglagyárat főképpen a közeli fogyasztó piac és a jó minőségű agyag hozta létre. Itt 1960-ban 120 munkás