Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

TISZAPÖLöVÁR GAZDASÁGFÖLDRAJZA I Mezőgazdaság^földrajza A mezőgazdaság gazdasági életünk jelentős része. Két fő ága a növénytermelés és az állattenyésztés. A XVIII. század elején elsősorban az állattenyésztés volt a jelentősebb Tiszaföldváron. A török pusztitása idején parlagon maradt a földterület nagyrésze. A betelepítéssel megindult a föld feltörése, azonban a jobbágyáág elmaradott termelő eszközei miatt igen nehezen haladhatott a szántóföldi termelés.A sztyeppes, mocsaras legelők elegendő élfelmet biztosítottak a juhoknak. Évtizedeken keresztül jelentős volt Tiszaföldvár juhállománya. Alig volt olyan ház a XVIII. században ahol a juh hiányzott volna. A tej és a hus biztosítása mellett bőrt és gyapjút is adott. A század utolsó évtizedeiben már csökkent a juhállomány, ugyanis az ÉK-ről benyúló- Szolnok- löszháton keletkezett vályogos, gesztenyebarna mezőségi talajt felszántották. Ezzel csökkent a legelőterület. A földesurak ekkor már inkább, a jó hírnévnek örvendő alföldi lovakat tenyésztették. / 70.,00.,/ ^ A XIX. század elején az addig jól jövedelmező állattenyésztés háttérbe szorult, a földesurak és a jobbágyok jövedelmének nagyrészét a szántóföld adta. Elsősorban gabonanövényeket - búzát- rozsot termeltek. A laposokban bőven termett a fejes káposzta , a borsó, a bab és a zöldségfélék./ 31./ Ebben a században váli jelentőssé a kender és a dinnye termesztés is Tiszaföldváron. Kenderből vő bőven termesztettek, erre utalnak a " kenderföld elnevezés, amelyek Tiszaföldvér keleti részén húzódnak. A nevet ma is viselik , de n kendert már nem mindenütt termesztenek rajtuk. A kiegyezés után a szőlő és gyümölcstelepités bizonyult kifizetődőnek. / 62.,/ Már az 1730-40 -es években is telepitettek szőlőt a jobbágyok, ugyanis tiz évi adómentességet kaptak a telepítésért. / 70., 53.,/ A fokozottabb telepítés csak 1867. után történik. A XIX. század második félében Tiszaföldváron feltűnően 3ok az aszályos év és más természeti csapás. Ezért volt az, hogy a sok szántó mellett elenyészően kevés a rét és a legelő. 0Á sarjú is nagy ritkaság volt, ezért nemcsak a földesurak, henem a közlakosok is termeszteni kezdték a bükköst és a lóherét. / 70. ,71,./ Az állattenyésztés a XX. század eleje óta belterjes istálózó állattenyésztés.