Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

-12 Üzemi formája a felszabadulásig Tiszaföldváron nagyobb részben kisüzemi, kisebb részben pd pedig nagyüzemi forma. A belterjesé állattenyésztés maga után vonta a takarmánynövények fokozottabb termelését. Jelentőssé válik az 1930-as években a kukorica és az árpa mellett a takarmányrépa és a szálastakarmányok termesztése. / 52.,/ A felszabadulás után Tiszaföldváron is megtörtént a földreform. A parasztság egyrésze a kisüzemileg egyéni gazdaságban termelte a beadáshoz és megélhetéshez szükséges terménymennyiséget. De voltak olyan parasztok, akik termelőszövetkezeti cspportot alkottak és közös erővel müvélték a földet és tenyésztették az állatokat. Ez az első termelőszövetkezet a Lenin termelőszövetkezet volt, ami 1948-ban alakult ./ 15.,17 .,/ Az első évben azokat a növényeket termesztették , amelyek biztositották a megszabott munkaegység kifizetését. Búzát, árpát, répamagot termeltek. Az állatállomány eltartására pedig takarmányféléket és kukoricát teumeltek. / 15.»/ A felszavadulás/előnye/ utáni 10-14 év alatt megmutatkozott a termelőszövetkezet előnye az egyéni gazdaságokkal szemben. Gyakran előfordult 9 az, hogy a tél igen hosszura nyúlt. Ez rá is nyomta bélyegét a jóminőségü munkára. A legnagyobb különbséget azőszi és tavaszi kalászosoknál lehetett észlelni. A termelőszövetkezetnél sokkal fejlettebbek voltak a növények, mint az egyéni dolgozó parasztságnál. Itt mutatkozott meg a gépi munka előnye. Gyakran előfordult az,hogy a tavaszi munláknál elsősorban a kapálás elvégzésénél , a kisüzemek nemi tudtak lépést tartani a termelőszövetkezetekkel. Ez az elmaradás megmutatkozott a terméshozamban is. 1957. előtt a beszolgáltatást az utolsó pillanatban teljesitették az egyéni dolgozók. Ez világosan mutatja, hogy a természet-földrajzi adottságokhoz csak r'szben igazodó egyoldalú egyéni gazdasági termelés kedvezőtlen népgazdaáágunk számára. / 59.,20.,37.,/ Ezért vált szükségessé a természeti adottságokat, a lakosság pá táplálészüiségletét és az iapr nyersanyagszükségleteit messzemenően figyelembe vevő, gépi müvelésre alkalmas nagyüzemi termelést megteremteni. 1959. februárjában Tiszaföldvár termelőszövetkezeti ; r. község lett. qA földterület 98 %-a a szocialista szektorba került. /10.,/