Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

Egy ideig Tiszaföldvár a Hunyadiak birtoka volt, majd átkerült Czibak Imre nagyváradi püspök birtokába. 1556-ban II. Ferdinánd király, hogy a magyar urakat magához láncolja igen sok birtokot adományozott. így került Tiszaföldvár ebben az évben két uj földesúr Földvári István és Oharavich Döme birtokába. A XVI. század folyamán a források Homokot és Homokszállást igen sokat emlegetik. '/

r Tiszaföldvárhoz tartozó homokos szőlővidék ma./ Régebben jászkun település volt, a Kolbász-székhez tartozott.21.,/ A török korszakban ez a vidék csak ideiglenes lakótelep volt. A lakosság a pusztitások és az elhurcolások elől elmenekült a nádasóiba és a nagyobb városokba. Később azonban visszatértek felépítették vályogházukat , fűzfavesszőből font kunyhójukat, veremlakásukat, vagy szállásukat. De a legközelebbi portyázás alkalmával ismét elmenekültek védettebb tájakra. / 53./ Tiszaföldvárt 1721-ben újonnan telepitették be. Az uj lakosok egy kimagasló félszigetre é]5itették házaikat. A félszigetet három oldalról a Tisza morotvái határolták. így tehát környékének nagyrésze állóviz volt, valamint mocsaras, nádas világ. A biztos védelem kiépitéséért a negyedik oldalon, délen védőárkot ástak, amit a későbbiek folyamán állandóan bővitettek, szélesitettek, mélyitettek. Ez az árok a mai Sarkadi-féle háztól a Sánc utca Ny-i végéig húzódott, az " aljig." Az uj lakosok még válogattak a földben és ahol jó, termékeny földet találtak, ami a Tisza árvizétől is védett volt, ott maguknak szabadon feltörhették a termékeny földet. Az állandó megtelepes után gyorsan szaporodó népesség uj és uj határrészek feltörését és termelésbe való bekapcsolását tette szükségessé, amit viszont a határban terpeszkedő vizállások, morotvák és szikes foltok akadályozták. Ekkor a földet a jobbágyok munkabirásához , igaerejéhez képest arányosan felosztotxák. A lakosság szaporodása maga után vonta a mocsarak lecsapolását és az árvízvédelem kiépitését. Már 1848/49. előtt felvetődött a Tisza szabályozása, de a végleges megvalósítása csak a szabadságharc után következettbe. /18., 251.-254-; 44.,' A falu lakói dél felé terjeszkedtek, tehát az uj házépítők már a Sáncon kivül építették házaikat. A kapitaliamus hatása csak a század végén érződik. A mai Kossuth Lajos ut és Baross -körút északi felében telepedtek le a kiskereskedők és az iparosok . így 1900 előtt TiszaföldvárnISk ezen a részén laktak a gazdagabbak •