Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

A kiegyezés után ^-'iszaföldváron is ujabb és ujabb kultúrnövényeket és elsősorban szőlőt és gyümölcsöt terc^esztettek. Ezzel a régi Homokszállás és Homok-puszta eltűnt és megvetette lábát a jó jövedelmező szőlő és gyümölcs. Ez a terület hegyközség jellegű település, tehát majdnem minden egyes szőlőparcellán lakóház épült, utak, utcák, villanyés vizvezetékek létesültek és igy ezeknek a szőlőparcelláknak a nagyüzeme sité se szinte leküzdhetetlen anyagi akadályokba ütközik. Uj üzletek, iskolák és egyéb intézmények épültek. Az erősödő kereskedelem hatására a kunszentmártoni és szolnoki ut mellett épültek a szőlő-, bor-, gyümölcs-, és zöldségfelvásárlók, a posta, az iskola- a Mozi és az egészségügyi intézmények. Ez az utmenti település nemcsak ószőlőre vonatkozik, hanem a belterületre, a tulajdonképpeni Tiszaföldvárra is. ^ 18./ Találunk kevés halmaztelepülést is. Különösen Tiszaföldvár É-Ny-i részén . A leghosszabb utcák közé tartozik a Baross-körut, a Bajcsy Zs.ut és az Árvái János ut. Ezekről az utcákról nem mondható, hogy a község íiyilegyenes utcái közé tartoznának. A Baross-körut a régiutcákhoz tartozik. Teletűzdelve utcakanyarulatokkal, zsákutcákkal, utcakereszteződésekkel és terekkel. Az utca különböző pontjainál háromszög alakú tereket találunk. A terek egyrészén ártézikutak vannak. Feltevésem szerint tehát a közös kut miatt jöttek létre az utcaterek, a falu szélén pedig a szárazmalmok miatt. Az Árvái János ut végén lévő téren valamikor szárazmalom volt, most már csak a háromszög alaprajzú terét találhatjuk. Ugyanilyen tereket találhatunk a Szondi Vezér utca, őz utca és a Kigyó utca kereszteződésénél, valamint a Baross-körut és Kossuth ut kereszteződésénél, a Tabánban. Az idősebb emberek elbeszélései alapján az előbbinél szárazmalom volt, az utóbbinál pedig szélmalom. A Tabán legszélső részén szintén volt még egy szélmalom, ugyanis ez a rész már eléggé szabad, a szél a magaslaton lévő szélmalom vitorláit könnyen hajthatta. / 23.,26., 48.,24*,/ A századforSuló után Tiszaföldváron is nagy méretű épitkezések folytak. Az elmaradt falu északi részén városias mag alakult ki. Ekkor épitették / 1904-ben/ a mai Tanácsházát, ami egy emeletes és az akkori piactér nyugati részén van, ezzel szemben szintén egy emeletes épület emelkedett, aminek az emeletén takarékpénztár, a földszintjén uri kaszinó és vegyeskereskedés volt. Késsőbb az épület funkciója többször megváltozott . / szkéma/ A mezőgazdasági községeknél jellegzetes volt az az épitkezési forma, >hogy a fontosabb intézményeket a piactér mellé, illetve annak közelébe épitették.