Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964

Azonkívül a felkelés elfolytására , az uralkodó-ház keréfc n kés séges eszköznek bizonyultak a délvidéki rácok is és nem sokéig vérattak ragukra, ismét csak a i tájunk folytonos' zt 'clatásáfcal. Kár 1703 szeptember 21-án Szolnok vára a kurucok kezébe került, ami elsőben is e kurve sereg részére történő reguirSlások kezdetét jelentették* A következőév tavászán pedig , a Károlyi Sándor egyezkedésének sikertelenség! után , rabolva- pusztítva vonultak fel a rácok, a császári sereg oldalán, a Nagy Alföldre. Mindebből községeink is kivette a maga rész 't. A r 5cok elsőizben alighogy eltakarodtak , a Rákóczi tál ellenünk küldött DekŐ István s Jeák Ferenc kuruc kapitányok , rendezetlen seregtikkel Kürtre érkezetek s pár hónapig itt élősködtek^ mondhatalanul sok s érzékeny anyagi kárt okoztak a falunak, mint az előjárók oltalomért esdve, ezt részletesen mer is Írják a vezérlő fejedelemnek Györgyösre 1704 vagy 1705 március 26.án /31/. Mégi a fejedelem szeméylét meghatóan nagy raga szkodá sukrél s bódulatukról biztosi tó s reá a Jábes áldását / 1 Krosz.4,9,10/ kívánó feliratukra azonban aligha jöt' válasz, de ha jött s. a hadjárat gyors változ ása nem válthatta valóra I'ákócziba vetett reményűket sem. A nagyobb rác támadás még ezután következett be 1705 nyarán, mikor többek között például Tur is másodszor elmenekölt és oz egész Nagy- Kunságot felégetik a rácok, m jd egyidejűleg Herbeville serege i s átkel a Tiszán Algyőnél. A következő 1706 - ik év augusztus 29-én sedi£, mihelyt rettegve értesülnek Rabutni János császári tábornok hírhedt hadának közeledtéről, a kunszentmártoni pusztán felütött pihenő táborába Cs menlevelet kérnek s nyernek ezúttal , katőnái esetleges pusztításai ellen /32/. A k'rtieket azonban ezúttal sem a papiros mentette mgg, haneic az, ho,;^y eredeti céjának, Szolnokn k elérésére nem az e zenes utat választotta Rabuti, hanei: Kiinszentmártonből Szentesen át, Csongr'dnál át saro-ével a Tiszán és a." folyó tulső partjaán vonult Szolnokra /33/. Nem tudjuk azos'an, hogy Rabutni felvonulását megnehezitendő Károlyi Sándornak Rabutni várható útjában fzolnok s ősongrád között a lakosság evakuálására s mindennérni jav ik elpusztítására vonatko ó rendelkezése , mennyiben érintette községönkot, u y szintén arról is hallgat a krónika, hogy R. butni seregének a kurucoktól elpusztitott szolnoki várban történt féléves tartózkodása idején mit seenved tt a tájt Rabutni éhező és rongyos hadától. A k"rtiek mind ecsetre szükségesnek tartották, hogy 1706-bn szept. 23.én Rabutni szolnoki táborának e»yik parancsnokától Degnnos őrnagytól is menlevelet kémek, /34/» Term 'szetesen ez a menlevél is az oltalmazás fennforgó szükségletéről , dc nem annak kielégítéséről is tanúskodik, az a mondata pedig, mellyel az őrnagyig* igazolja , hogy „ ezen lázadás kezdetétől fogva • * a kürtiek valami TLobi tz ncvö ezredesnek meghódoltak, valószínűleg a k'rtick keryea csalás'n illetve ily természÉtü puszta bemondás n alapszik vagy pedig ki tudjja, nilyennagy ára volt ennek a császáriakhoz való átpártolásának is. Vé ere is 1707 januárjától Szolnok s vele a táj újból Rákóczi hatalma alatt állott 1710 szeptember 24-ig, m'kor Szolnok áv vára is^ét a cs száriak kezében 'sérült s ez el községünkben is tféget ért a Rákóczi -felkelés története.