Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964
Vele a közel félévszázados hadiállapot is, hogy immáron másodízben hová fogjanak ősi fészkük meneküléséhez a kürtiek* Lásd 49. oldal. A község másodszori s végle :es megtelepe dé se szerves része annak a második honfoglalásna k , mélyét n varmegyénk. cn a kunságban s jászságban . kizárőlag a magyar nép elpusztíthatatlan efgf élethereje vághoz vitt./35/ Ugyancsak osztozott községünk uj életre velő kelésében a "s y Magyar Alföld t bbl közságivei abban is, hogy másfélszázados török hódoltság, majd az azt követő három évt9zedes szüntelen hadiállapot során tökéletesen elnuöztult gazdasági és társadalmi életét, mint taxás jcb' ágy- község kezdhette meg, ami azt jelentette, hogy a maga gazdája maradt. E közel két századra tehető történetnek azonban egy kis f lu életéb n nem voltak olyan eárféesemónyei, mely k ebbe a fejezetbe tartoznának, mert ezek az események jórészt a gazdasági s ennek nyomán a társadalmi élet változásait , a taxáé jobbágyságból a ""VTII. -XIX. századfordulón az egyre terhesebb kö öáséges jobbágyságba Süllyedését, majd az ezzel szembeni ellenállást, végül a 1843 -as felszabadulást a liberalizi us jogkiterjesztásélfcek lefolyását tükrözik vissza, amjfcye eredményeket oláh tárgyaljuk. A mindegekben kivülállő országos körtörténeti változások visszatükröződéseinek nyomni, csupán az egyházi életben bukkannak elő, miután az egyháznál a források inkább megőriztettek, deezek Között sem találkozunk például annak jelével, hogy az 1843-49-es idők, relyen hatásokat váltottak ki, vagy i ilyen eredményeket idéztek elő közgépünkben* Az úrbéri jogviszonyokról az egyéni, léb erális közgazdasági életre való- áttérés községünkben is merőbben uj korszakot nyitott. Hálunk ez az u j éle t az 1856 - 1862 között , sok pártoskodás s harc árán, lefolyj tagositási eljárások befeje éséfeel kezdődött , minirflábbá alábbiakban előadjuk. A liberális magádjogi gazdálkodás elindulásáéval együttjáro. önálló községi élet kezdeti nehézségeit pedig fíéra Ferenc, előbb segéd jegyzőnk , kán tortanitőnk s lelkipásztorunk lelkesedése s munkája segített át idalni , amint közéletünkben az ő nyomdokán, az első sikerek is egyházi téren tanasztolhatók. Az ő érdeme az első modem k özéleti vívmány : a piac - vásártartási jog megszerzése 1871-ben. Líajd ugyancsak 187Í-ben történt először, hogy Lestyán Ödön személyében a község az első állandó községi je -yző t nyerte ? akinek negyedszázados , bár dicstelent''!! véget ért szolgálata annyiban nevezetes, begy vele megszűntek a régebbi sürü személyi változások a je:jygői állásban. A haladás természetesen , különben sem tünt ki m;5rői holnaora. Közben mégis megrázkódtatások is elővették a falut mintl873 -ban a » , ;is kolere* járvány, 13'1.-ben pádig az ugi gát átszakadásával 110 m. szUeraágben ömlő árviz, arejfcy egyben az utolsŐ enemü vosr.edeiem is volt, hoha azl356 -ban készült s elégtelennek bizonyult Tisza-gátjainak regerősiéérése csak 191? ben került sor. Az árvizet kővető korszakra Szükk Károly lelkipásztorunk egyénisé e nyomta rá a mrga bélyegét, akinek fiatalos heve sokat pótolt a Lestyán Ödön sokszor könnye ÍTBÜ t 'tlennégén. 3zük!c látta meg elsőnek a lé'/ liberalizmus gyors sikerét,a külterület rohamcs tf&Érfei kiterjedésében, valamint a belterületi népesrég növekedésében is.
