Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964

-34m Továbbá e n^gy falu ős zesen 47 lakóháza után 1175 okcsét fizet kapuad'ba, tehát a Tisza ingoványsi kö é Intené telepedett falu legrőbí gazdálkodása halászatból állott ás ha a török adókivetést arányosnak íródhatjuk, akkor fentieket Összevéve mintegy 10 portát lehetett Kürtön adó lapnak venni számításba és csaknem évi 400 akcse kivetésével terhelte mag a falut a török. riásnak rcondh tő ez a közteher , ha számításba vessz"k , hogy 60 akcse török pénz egy magyar vagy 2.15 magyar forintot ért és az 1568-i vármegyei árszabály szerint eg y ijás ökör körülbelül 60 ma <yar Ft.-ban került. /3/ Tovébká szederkéji alaptető s ámítása szerint ezidőben a község 120 lelket s ám! 'Ihatott /A/ va y Héman számításainak alapul vételévelj valamivel kevesebbet /5/» m a követke ő 1559.- évben , mikor Bornemissza Oer ely gyulai várkapitány végigzsarolja a tájat , éhező katonái számára, Kürt n s itén 10 portát talál, de csak llfor&atot vesz meg a faiunk , tehát jóval méltányosabb a töröknél./6A A falu azonban állja nz élet harcát, mertBornemissza 1560-ban is 10 porta után idóztatja a falut, sőt kiterjedt gabonatermelés s juhtenyésztés is folyhátott, mert jj? ugyancsak Í560- n az első ismert váci püspöki tizedlajs trom szerint ekkor 25 és fél kövöl búzát s 16 bárátyt fizettek a tizdábe, mikor Sas csak 19 köböl búzát s 14 bárányt , In ka 13 és fél búzát s 6 bárányt , '

Tg Mdig 15 köböl B. ág e yetlen bárányt sem./7/ A török követelőzéseket talánk kitérnél: e a Tisza halban. a váci • püspöki ti edbe pedig 1562-bon nár 76 bár'nyt szolgáltatott be az a 11 jobb • y gazda , akiknél több nem is lakta a falut , s akiknek nevét a tizediajstromből elsőnek ismerjük a falu laiósai közül következőkben: Kánoni f:áté , Bozó Pál, / a legtehetősebbek , biróviselt férfiú/ Király Tárás, Tóth Kelemen , Borús Pál, Ráthé Tamás, Szegedi Mihály, Burai Gergely a brró , Hagy Bernát, Szarvas Albert s Varga Lajos./8/ Ugyanakkor Sas 21, Nagyráv 7, Inoka 49, Ug 13 báránnyal van megirva , majd 1563 -ban a váci decimator már a felsorolt 10 jobbágy-gazdára fejenként egyenlő arányban megelégszik 64 bárány beszolgáltatásáv 1 , mikor Sasról 16 , Ugrói 95 s Inokáról 47 bárányt szed be . De íll'sy ugy találja, hogy 1566-ban is épségben volt a falu 11 portája /9/ következőleg a falu töretlenül érte meg a tatárátvonulásokat. 10/ Pár ez a tatár járáslsulyos nyomokat halott maga után, mert 1568-ban a t irja a váci püspöki tizedszedő is, ho'-y „ Szolnok me gye Tul a Tiszai részének minden faluja hátralékban maradt " va yis épren a Tiszazug , mert csak ez a rósz tartozott Szolnok megyéből- a váci püspökhöz '11/ , mégis a hal k megmaradtak a Tis ában és a nagy romlás után csak lábra állott a község /12/ 1573 -ban a török már 650 akcsét vesz be halketted címén , s t szinte hihetetlen, hogy #50 akcsét vesz bá 1575 -ben a haltized váltsága 1000 akcséia szökik s azonkívül még az elfogott mar ák után is fizeta falu 4700 és báahava cimén is/ kisebb 1 ihagyásokért kirótt • birs' * / 1C00 ekését /13/ . A tizenöt'ves háborúk előidézett na -y korforduló küszöbén , 1590-sen pedig 8000 akcsét jövedelmez a Csongr dhoz csatolt község , mint budai basa khána.