Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
13 tereen» A korszerű baromfikeltető állomás fennállása óta ugyanis nem gazdaságos a libatojások keltetésével foglalkozni, bár a termelőszövetkezet birtokában voltak keltető gepek, mint az 1950-os evek elejének történetében erről Írtam is* De sokszor igen nagy tojásveszieséggel sikerült csak a helyi keltetés» Indokolt tehát, hogy ezt a munkaJfélyamatot /a keltetést/ megszüntették» Ugyancsak a továbbfejlődés másik fontos tényezője a korszerű baromfi—állomány részére szükséges, tudományos alapossággal meg** állapított és összeállított helyes takarmányomzás is» 1960-ból találtam először nagyobb összegű befektetést fehérjében gazdag tápanyagok vásárlására» Ezt a tápszert azóta rendszeresen alkalmazzák a baromfi hizlalásban, mivel kitűnt, hogy nagyon eredményesen és igen gyorsan megetérül a nagyobb befektetés» A baromfi-tenyésztés terén nagyon jólj(i látszik a kezdeti nehézségek után a rohamos — ugrásszerű — fejlődés» Külsőségnek hathat a felületes szemlélő részére, de ha a dolgok mélyére nézünk* az anyagi befektetést nézzük, akkor ezt a fejlődést nagyszerűen és plasitikusan mutatja az a két fénykép, amit mellékeltem az**első" baromfi-ólról és a jelenlegi baromfi-nevelő telepről» Igen I Telepről beszélünk ma már, ahol*. a baromfi-fajták ezrei növekednek» Alátámasztja még mindezt a mellékelt számrajz /grafikon/ is a baromfi-állomány növekedéséről» -------------Eddig még nem ismertettem részletesebben a szarvasmarha- és a juhtenyésztést» Ezek közül népgazdasági és a termelőszövetkezet** szempontjából is az előbbinek /a szarvasmarhának/ a tenyésztése fontos és elsőrendű probléma» A szarvasmarha tenyésztésével szinte a termelőszövetkezet megalakulása óta foglalkoznak»Kezdetben inkább tenyészbika, üsző, borjú volt birtokukban» Ugyancsak kezdetben — szinte -— a tagok nevelték fel a növendékéilatokát, nemegyszer a saját takarmányuk segítségével, és ezt egészen a tehén-állapotig folytatták» A tehenek számát állandóan növelték, figyelembe véve a tejtermelés, tej hozam országos érdekű szempontjait» - - - 1950-ben 16 darab szarvasmarhájuk volt összesen» 1952-ben ez a szám 33-ra emelkedett, 1954-ben 64-re. 1954-től kezdve állandó, fokozatos, néha ugrásszerű az emelkedés» Kiemelmkedő az 1955» évi fejlődés: 94 darab szarvasmarhával rendelkezik a termelőszövetkezet» Ha ezt a számot összevetjük /összehasonlítjuk/ az 1955« év földterületével, az arényszám még igen alaocsony: 10,8 kát. hold földre 1 szarvasmarha /egy !/ jut» A következő évben lényeges emelkkdés a számszerüségben nem történt. 1957-ben viszont nagy az ugrás! 158 darab szarvasmarhája volt ekkor a termelőszövetkezetnek* Ebből szerződéses volt /az állami vállalattal/ 37 szarvasmarha és 40 darab hizóborju. Ezentúl a szeraődóses hizómarha és hizóborju tenyésztése rendszeresen szerepel a termelőszövetkezet évi terveiben. 1956 előtt gyaktan a hús-baszóIgáitatás teljesítésére kellett felhasználni jelentős súlyú áliatot* Ma már ez is am közös gazdaság jövedelmét növeli* - - - A szaporulatból a növendékállatok egy részét felhasználják az állatállomány fejlesztésére, igen jelentős részt viszont meghizlalva, húsáruként értékesítik» - - - 1959-től kezdve uj gond és uj feladat a szarvasmarha-állomány jelentős növelése. Kezdetben ugyanis az állatállomány összemennyiségo nagyon elmaradt a megnövekedett földterülettől» Ez a negativ állapot természetesen nemcsak a Lenin termelőszövetkezetben, hanem Tiszaföldvár minden közös gazdaságában problémaként mutatkozott» A Községi Tanács úgy határozott, hogy minél több staevasmarha — elsősorban tehén — megvásárlásával kell a hiányt pótolAi a lehető leggyorsabban» E határozatnak megfelelően 1959-ről 1960-ra 92 darabról — ami rendkívül alacsony szám volt mégmaz előző évekhez viszonyítva is — 250 darabra emelték a Lenin termelőszövetkezetben a szarvasmarhák számát» Pő feladatként azonban még mindig megmaradt a szaporulat mövolésének a módja» Fejlődő életszínvonalunk ugyanakkor megkövetelte a tej hozam növelését is» Ezt a borjunevelés minőségi javításával igyekszik a termelőszövetkezet elérni* Mindezek ellenere a megnövekedett földmennyiségre — 100 kát» holdba reduklát szántóra — az eddigi 2 darab szarvasmarhával szemben 1 darab szarvasmarha jutott» Tehát a probléma megmaradt» Tisztában voltak a termelőszövetkezet gezetőisaa azzal, hogy az életszínvonal emelkedésének és a nagyüzemi gazdálkodás igényeinek, követelményeinek megfelelően az akkori állataálle— ipányt kétszeresére, sőt háromszorosára, kell emelni, ami nem kis feladatot rótt a termelőszövetkezeti vezetők és dolgozók vállára. Ennek eredményekeppen az 1961» évi községi elemzés /üsjhí*x Községi Tanács VB» iratai/ szerint a négy tiszaföldvári termelő' szövetkezetben a termelőszövetkezetek földterületéhez viszonyított szarvasmarha-sürüség kedvezően alakult, a legmagasabb^ a Lenin termelőszövetkezetben volts 1 kát» hold redukált szántóföldre 5 fejőstehén jutott. Az elemzés javasolja kiemelten a tejhozam émelését, a tej házam emelésére nagyobb gondot fordítsanak» - -- -- -- -- -- -- -
