Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
Sok kívánnivalót hagy maga után még a termelőszövetkezetben a korszerű, itatásos borjunevelés megvalósítása is* így pl. fokozottabban kellene ügyelni arra, hegy a birjak közül a legmegfelelőbb, legegészségesebb, legfejlettebb egyedeket válasszák fci• - - - 1959-ben jelentős mennyiségű hizómarhát szállítottak a nyugati országokba* 30 darab a Német Szövetségi köztársaságba került, 10 darab pedig más országokba* 1960-ban 35 darab hízott szarvasmarhát szállítottak a Német Szövetségi Köztársaságba, amely állam rendszeres felvető piacként kezd szerepelni a termelőszövetkezet gazdaáágt életében. Bizonyítja ezt az is, hogy 1961-ben már 50 darab hizó szarvasmarhát széllitet tak a Német 2»m Szövetségi Köztársaságba* Előfordult az is, hogy a külföldi kereskedők a termelőszövetkezetben vették át az állatokat, de a felvásárlás ilyenkor is az Állatforgalmi Vállalat vagy a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda közvetítésével történt* A gazdasági előnyöket figyelembe véve tehát a szarvasmarha-állomány állandó számszerű emelésére törekszik a termelőszövetkezet, amit az összehasonlítás kedvéért az alábbi számokkal érzékeltetek: — 14 — 1960-ban 1961-ben 1962-ben 250 darab 350 darab 380 darab Juhtenyésztéssel 1953* óta foglalkoznak a termelőszövetkezetben* 1953-ban 163 darabot vásároltak* Elsősorban nem a tejihozamért, hanem a gyapjúért tenyésztik a juhokat, bár kezdetben még nem történt meg a célnak megfelelő kiválogatás* Évei teltek el, amig sikerült a jobb és több gyapjunyérés érdekében történt fajta kiválasztás* Megfelelő számi anyajuh beállításával elérték, hogy a juhállomány óvrőbó-évre szaporodott* 1958-ban már 518 darab juhuk volt* A meglévő adatok azt bizonyítják, hogy hat év alatt /1953 -— 1958*/ egyszer sem volt visszaesés* - - - A juh viszonylag igénytelen állat, nem kíván sem különösebb takarmányozást, sem különösebb gondozást — gondolták az állattenyésztéssel foglalkozók* így azután az is igaz, hogy különösebben kiugró gyapjutermelési eredményt sem értek el* 1959-től változás állott be* Kiválogatták továbbtenyésztósro azokat az egyedeket,amelyek gyapjuhozama igen magas volt és ezeket tenyésztették tovább* Ekkor sikerült jelentősebb mennyiségű gyapjút eladni államunknak. De adtakrel a helyi vágóhídnak is. Húsáruként különben minden évben sok juhot értékesítenek* Ez a helyi húsellátás megjavítását is szolgálja* Tehát 1959-től szentelnek fokozottabb^» figyelmet a feyapjuhozam emelésének, a minőségi gyapjú előállításának* Ez a törekvés igen egyszerű meggondoláson alapszik: a jobb gyapjúért többet fizet az értékesítő vállalat. így elérték azt is, hogy ha a juhállomány esetleg csökkent is számszerűen, a gyapjuhozam ennek ellenére emelkedett* 1959. óta a következőképpen alakult a juhállomány száma és az állatonként! átlagos gyapjuhozam: Gazdasági év: 1959. 1960. 1961. 1962*Megj egyzés A juhállomány 443 450 460 446 száma Gyapj uny írási átlag:kg/l juh 3,9 4,0 4,7 4,9 Mint említettem: a juhok tej hozama nem jelent kiemelkedő érteket* A tejtermelésben a tehéntej termelését növelik, ennek fontosságát nemegyszer hangsúlyozták már az állattenyésztés előtt álló feladatok közül is különös hangsúllyal és nyomatokkal. Ez érvényes országos, de tiszaföldvári vonatkozásban is. 1959« óta e térén is a nagyüzemi formák foglalnak el mind nagyobb helyet. Korszerű istállókat építettek, gondos abraktakarmányozás folyik, emelkedik a szálas takarmány termelese és fokozatosan bevezették a gépi fejést. Tejszeparátort vásároltak. Ezzel a tejkezelés higiénikusabb, gyorsabb módszereit mozdítják elő. A tejtermelés évi hozamát vizsgálva, számszerű fejlődés tapasztalható e téren is. Egy állat ж évi átlagos tejhozamára vonatkoznak a következő
