Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964
A legrégebbi adat egy ókori görög pénz, amely a tiszaföldvári téglagyár agyagbányájából került elő az 1950 ~es évek végén. Egy darab pénz lehetne véletlen is. De ezt a legrégfebbi pénzleletet sok római kori, népvándorláskori és magyar középkori pénzlelet követi éppen a már többször emlegetett Martfű-""Tiszaföldvár Kelet Kungyalu Kunszentmárton vonalon. A kunszentmártoni volt M. Kir. Állami Polgári Iskola a II. világháború előtt igen gazdag fémpénz-gyűjteménnyel rendelkezett /14.; 21.; 56./. E pénzek zöme római, népvándorlás, magyar középkori és a XVI. századtól valók egészen a XIX. század első feléig, Nagy részüket Kunszentmárton—-Kungyalu térségében találták, főleg a polgári iskola diákjai hordták be, igy pontos lelőhely-meghatározásuk nem mindig sikerült. E pénzgyüjtemény a II. világháború folyamán elkallódott. - E sorok irója 1945 - 1949 között végzett különféle kutatásokat Kunszentmárton és a mai Kungyalu között. E területről néhány tucat XVII.-XVIII.-XIX. századi fémpénzt gyűjtött be arészben a kunszentmártoni diákok segítségével. A pénzek között szép számban akad nagyméretű ezüstpénz is. Nagy mennyiségű római pénzről viszont csak af fent hivatkozott szóbeli közlések alapján tudok csak. A szóbeli közlések szerint edényben is találtak nagyobb mennyiségű római pénzt. A rómaiak e vidéket sűrűn járták, Szarvason is találtak római pénzeket, edénveket /10.,IV.kötet 67í?68./. - - - A tiszaföldvári téglagyár mellett", gesztenyebarna mezőségi talajú, árvizmentes szinten Zsigmond király és Hunyadi János ezüst dénárját is megtalálták /26.; Tiszazugi Földrajzi Muzeum/. A martfűi volt Zsófia-major ugyancsak árvízmentes területén építkezés közben szintén római ezüst pénzt talált 1948"ban Koíformány János, Móra Ferenc néhai "jobbkeze". A martfűi vasútállomástól dél-délkeletre fekvő "Simon Gyula tanya" ez a Zsófia-major: a vasúti pálya keleti oldalán, egy igen régi ősmorotva déli szélén húzódó árvizmentes magaslaton. A talált római pénzek feliratára Kotormány János veje Dr. Pető Mihály tiszaföldvári körzeti orvos már csak homályosan emlékszik/42./ :"Divina Augusta Faustina" talán. Ha igy van, akkor a pénz Antoninus Pius ösászár idejéből való/i.u.l38"l6l./. Faustina a császár lánya volt, Marcus társcsászár felesége. - - - Az i.u. II. századi ezüst pénzek mellett terra sigillata töredékeket is találtak, de ugyanott pattintott munkaeszközöket is, a majortól —- a vasútvonaltól is nyugatra, a mai homokbányában szarmata leletre és néhány kézzel formált /nem fazekaskorongon készült/ edényre bukkantak. A martfűi emeletes szövetkezeti lakások alapjának ásásakor korabronzkori edények kerítitek elő /20.; 42./ A fenti lelőhelytől délre, a tiszaföldvári vasútállomástól északra, a ma már nem létező "Kuczorgó-csárda" környékén /később Huszár László-féle tanya, majd a tiszaföldvári Lenin termelőszövetkezet földje/ szántás közben szintén terra sigil&ata darabok kerültek elő /42./. Bár még nem látom konkréten bizonyítottnak az összefüggést a terület kurgánjaá és a Via commercialis tiszazugi szakasza között, de nem tartom véletlennek az általam vizsgált Rákócziujfalu Kunszentmárton közötti nyomvonal-szakaszon a kurgánok sűrűségét, elhelyezkedését és részben az úthoz való tapadásiakat. Rákóczujfalu belterületén van az első kurgán/a II. József császár korabeli térképen "Törvényhalom" a neve; 22./, majd a törökszentmiklósi útelágazásnál az ut keleti oldalán két hatalmas kurgán /a II. József császár korabeli térképen az északabbra települt széles halom neve:Varsány halom;22./, nem beszélve a hajdani Tiszahajlati csárdától Törökszentmiklósra vezető ut menti 8-10 kurgánról, a Tiszahajlati csárdától keletre, 2800 méterre egy 95 m magas /Adriai tenger középvizszintje felett/ névtelen halom, a már említett Zsófia-majortól délre a 94 m ma^as Vágodhalom, a 90 m magas' Fasi vagy Tasi halom, a Kuczorgó csárdától északra, 800 méterre egy 94 m magas névtelen halom, Homok vasútállomástól kelet"délkeletre, 2b00 méter távolságra égy 88 m magas névtelen halom, a holt Körös partján a 93 m magas Gyügeri halom, még délebbre Kungyalu és Homok között
