Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964
- 9 a 88 m magas Báté-halom, Koplalóhalom, a 92 m magas Gyaluhalom stb, Kereken 30 lcm~es útszakaszon hamarjában 12 kurgán, nem beszélve legalább 6 olyan terepalakulatról, amely szintén halomféle volt, de vagy & leszántották alacsonyra évszázadok során, vagyelhordták, mint Tiszaföldvár Homok köiött. Ezeken kivíil a II. József császár korabeli térkép /22•/ feltüntet egy csomó többnyire névtelen halmot a Homoki halom Gyalai puszta /marGyalu-puszta/ és a Körös között. - - - 15 - 18 - 20 kurgán egy útvonal mentén, legtöbbje tapad a feltételezett őst útvonalhoz, a legtávolabbi Gyügprl halom 4300 méterre van légvonalban a feltételezett útvonaltól egy Öcsöd Mesterszállás felé vezető dülőut déli oldalán. S ezek a térképen mért, eléggé pontos távolságok is lecsökkennek, ha arra gondolunk, 1./ hogy csak eszmei utvonalat tudunk ott kijelölni, ahol nincs vonalas elhelyezkedésben régészeti lelet; 2./ az Alföldön kövezett utak a tőkés korszak előtt nem voltak, ezek az utak csak szekerek, lovak százainak, ezreinek csapásaiból állottak, néha többszáz méter szélesek voltak, mert a már kialakult kátyúkat, a kocsikerekekkel kimélyített vizes-mocsaras részeket elkerülték az újonnan jövők. A XVIII.-XIX. századi térképek és terepbejárásaim alapján a Tiszavarsány Kunszentmárton-i, kereken 30 km-es távolságon osztás utján 1,5 - 1,6 - 2 km-ként jut egy-egy halom. A valóságban a halmok zöme a Martfü-Vezseny-i Tisza-kanyarulathoz és a Körös folyóhoz tömörült. Általános megfigyelés és gyakorlati törvényszerűség különben, hogy az őskori utvonalak, a középkori utak, a XVIII. század postautjai, kereskedelmi utjai, de még a XIX.-XX. században megépített utak, vasutak is nyomvonalaikban, hálózatrajzuk alapjaiban megegyeznek egymással és a távolságok túlnyomó zömében a térszín, a domborzat, a terep észszerű fel- és kihasználását mutatják /44»,138./. Képek és államok évezredek óta alig változtattak lényegesen az úthálózat természeti tényezők értelmes felhasználásán alapuló rajzán. - - - Kos, a mi kis vizsgált útszakaszunk amely országos méretekben soha nem volt elsőrendű jelentőségű szintén a terep, a térszín célszerű felhasználása során alakult ki. Az árvizmentes szintet keresték, az olyan árvízmentes szintet, amely nagy távolságokon egyenletes haladást biztosit, viszonylag kevés közben a vizenyős, időszakonként elöntött terület, amely területek száraság idején is használhatatlanok voltak a semlyékesedés, zsombékoc sodás kifejlődése miatt. Száraz zsombékos területen sem lehet szekérrel, kocsival, de lóval sem haladni, gyalog is csak kínosan. A Tiszazugot keletről lezáró Szolnoki-löszhát alkalmas volt ilyen útvonal kialakítására. - A posztpláisztocén ó-holocén alföldilösz-táblán a hajdani ős" morotvák legtöbb helyen majdnem teljesen feltöltődtek az elmúlt 10-15 ezer év folyamán /ó"holocén vége ujholocén/. Az óriásmorotvák a feltöltődés révén szétszakadtak darabokra, csak a lapos, vizenyős helyek halványan felismerhető meanderalakban való elhelyezkedése árulja el, hogy ősi mortovával van dolgunk. Ilyen van pl. Tiszaföldvártól délkeletre az u.n. "Zsigeri oldal"-nál, de ezt kelet felől ki lehet kerülni időés utpocsékolás nélkül. A mai Rákóczifalva Rákócziujfalu -— Varsány Martfű vonalon szinte alig van mélyülő lapos terület, az ut nyils^ 7 egyenesen jöhetett. A mai martfűi vasútállomás és a már emiitett "Simon Gyula tanya" /Zsófia-major/ között van egy ősi morotva, amelyen kb. 700 - 750 métert kellett átevickélni, ha a Tisza áradása ezt a területet elöntötte. Ezt a szakaszt viszont ki lehetett kerülni éppen a római ezüstpénzek, terra sigillaták, obszidiánok lelőhelyén keresztül. Ezt a vizenyős helyet külön színnel tünteti fel a terület talaj térképe is/ll./