Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1851) / 0046-1964
Nagy-Rév : magyar falu, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz délre 3 1/2 mértföldnyire: 858 lpk., kik csaknem mindnyájan reformátusok, anyatemplómmal. Ha +ára 5000 hold, mellyből 2922 hold szántó, rét 600 hold, legelő 1382 h., szol? 56 h., erdő 40 h. Urb. szántóföld 501 hold, majorság 2320 h. Földe fekete s kivált ha trágyáztatik mindent gazdagon terem. A Tisza két felől mossa a helység határát, s van itt még egy magas Zsidíhalom, és egy nagy árok, mellyet a pórnép szerint a régiek® egyik Tiszától a másikig olly végből ástak, hogy ez által az ellenségtől magukat jobban védhessék. Birtokosai: Kubinyi Lászlónő, Szödényi Nagy Soma, Rásó János, Beretvás Pálnő, Ecsedy Jánps, Nagy Györgynő, Szarfca Józsafnő, Sárközy Pál, Szödényi Nagy Ferencznő. III.289.old. Sáffh : puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Czibakházához 1 3/4 óra, 3 kath., 7 ref. lak. Földesúr: Luby Imre, gr. ""ige Lajos. IV. 4. old. Sáp : puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Czibakházától 1 1/2 óra: 11 kath. lak. Földesurak a Roth örökösök ós a Borbély nemzetség. IV. 10.old. Sárszögh : puszta, Heves vármegyében. Ld. Czibakháza. IV. 16.old. Sas : magyar falu, Szolnok vármegyében, a ""isza bal partján, Szolnokhoz délre 5 mértföldnyire, utolsó postája Alpár. Lakja 1500 lak., kik többnyire reformátusok, anyaegyházzal. Határa 5220 h., mellyből szántó 768 h., rét 3403 h., legelő 841, szőlő 212, erdő 141 hold. Ebből úrbéri szántóföld: 632 h., kaszálló 193 1/2 h., legelő 841 h., erdő 141 h., nádas 117 hold. Majorsági szántóföld 136 h., ri rétség 3210 1/2 hold. Földje mocsáros, lapos és csak középszerű. A marhatenyésztést azt árvizek korlátolják. Birja Luby Imre és gr. Tige Lajos. IV. 16.old. Szanda : puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz 1 óra: 11 kath. lak. Határa homokkal vegyes; sok búzát, kukoriezát termeszt; szőlőskertje is van. Innen Szolnokig egy erős töltés vezet, melly országutul szolgál, s a Tisza árvizét visszatartja, gr. Keglevich Miklósé volt, most birja Vodianer Sámuel örök. IV. 63. old. Szelevény :puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Csépához 1 órai 413 kath.lak., 9 evang., 23 ref., 13 zsidó lak. Dohány, gabona, bortermesztés. Sok juh, és marha. Földesurak többen. Utolsó post/Alpár. IV.84.old. Szénás : puszta, Békés vármegyében, a szarvasi határhoz tartozik. IV.87.old. Szent-András: magyar falu, Békés vármegyében, az egyesült Körös mellett, melly ezen helységet félhold formára, keletről délre, és éjszakra két egyenlő ágakra szakadva körülfolyja, Szarvashoz nyugotra 1/2, Pesthez 16, Gyulához 7 mértföldnyi távolságra, 2880 r. kath., 1127 ref., 15 evang., 130 zsidő lak. Igen régi helység, mert 1550-ben már Oláh Miklós emliti Hungáriájában, 1561-ben a királyi eonscriptio szerint volt benne 45 porta, s bir+okosai voltak Glesán Miklós, Paksi Kristóf és Lajos, Újlaki Sebestyén. Elpusztulván ez is a 17-ik század végén, 1719-ben kezdték újra megülni néhány Kábáról, Bihar vármegyéből, ide költözött református lakosok. Ugyan ekkor kathol. és evang. tótok is szállongtak ide, de későbben ez utóbbiak ^ót-Komlóst ülték meg, a katholikusok pedig egészen elmagyarosodtak. A helység rendetlenül van épülve, utczái szűkek, házai szerteszéljel és szegény késaületüek. Nevezetesebb épületek benne a kath. és ref. templomok, paroeh. ház, a b.Rudnyánszky, sz. györgyi Horváth, Szakái, Cseh Ferencz földesurak szé^&ázai, mellettök lévő csinos és hasznos kertekkel. Sz. András határának mennyiségét mutatja az itt következő leirás, melly az 1774.aug.16-án történt, s 1775-ben felsőbb helyt helyben hagyott kimérés szerint történt; egy úrbéri teleknek belső járandóságát 2 holdjával, külső járandóságait 58 holddal számlálván, a régi urbárium első pontja szerint: 79 2/8 úrbéri sessiák intra- s extravillanuma tesz 3554 hold 750 négyszögöl, jó és hasznos, 1200 hold 550 négyszögöl szikes és vi-
