Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1851) / 0046-1964
6 zenyős, összesen 4755 hold. Házas zsellérek intravillanuma tesz: 11 h. 248 négyszögöl, jó és hasznos 20 h., szikes és vizes összesen 31 h. 248 81. Uradalmi allodiura tesz: 360 h. 4 öl jó és hasz., urbaralis kenderföldek tesz: 60 h. 426 négyszögöl. Közönséges és szabad fundusok: 4 53 h. 1253 négyszögöl jó és hasz., 13 h. 83 négyszögöl szikes és vizes, összesen 467 h. 36 négyszögöl. Közönséges legelő: 4530 h. 254 négyszögöl jó és hasz. Ehez tartozó laposok: 998 h. 958 négyszögöl szikes és árvizes. Körös vize mellett lévő és legelőkhöz tartozó zugok: 712 h. 425 négyszögöl szikes és vizes. Vizáll ás s fertők: 332 h. 625 négyszögöl szikes és vizes. A Körös vize foglal el: 312 h. 236 négyszögöl. Országutak: 152 h. 418 négyszögöl jó és hasznos. Összesen: 9122 h. 153 négyszögöl jó és hasznos, 3608 h. 1257 négyszögöl szik. és vizes; mindössze: 12, 730 h. 1410 négyszögöl. A legelőből későbben curiáknak. kiszakittatott 84 hold, nemkülönben 1814-ben uj szőlőknek 414 hold 563 négyszögöl, és igy maradt 4031 hold /1600 négyszögölével számitván/, 991 négyszögöl legelő. A helység tart 1600 darab szarvasmarhát, 1000 lovat, 8000 juhot és birkát, 600 sertést, de nem mind tulajdon legelőjén, hanem haszonbérbe is szokott venni. A föld tulajdonságára nézve fekete porhanyos agyag, melly minden trágyázás, ugar nélkül is bőven terem csupán egy felturásra, /mert esak egyszer szántanak, s akkor is rosszul/. A buza különösen aczélos, sikeres, s azért a pesti zsemlyesütőktől nagyon becsül+e+ik. Bora kedves izü; szőlőskertjeikben sok m*gygy, cseresznye, alma, szilva terem, de fanenesitéssel nem sokat bajlódnak. A Körösben rákot sokat fognak, de halat kevesebbet. Czéhbeli s nem czéhbeli mesterembereket 60-on felül számlál. Fában nagy szükséget érez. Földesurai a helységnek néhai Paksy Miklós örökösei, u.m. sz. györgyi Horváth, b. Rudnyánszky, b. Mondbach, Rosty, Cseh, Kürty, Szakái, Csabai, ^ótváradj ai, Kornis, üaróczy s m. számosan. IV. 91.-92.old. "eés : puszta, ^son-jrád vármegyében a Körös vize mellett, Szenteshez 1 1/2 óra. IV.191.old. Tenyő : gazdag puszta, Heves vármegyében, Törökszentmiklós mellett, 15,000 hold határral, ménessel, virágzó birka- sé szarvasmarha tenyésztéssel. Birja az Almásy nemzetség osztatlanul. Földe részint gazdag feketeföld, részint szikes és mocsáros rétföld. Burgonyán kivül mindent megterem; erős dohányt, repczét., s az egész puszta haszonbérlőknek szoko+t kiadatni. Folyóvize a Tisza, melly itt sok mocsárokat csinál, s van benne egy kis sziget is. Lakja a pusztát 126 magyar ember. IV. 196. old. '"etét.len : puszta, Pest-Solt vármegyében, ^örtel és tószeg közt. Birják N.Kőrös v., Kalocsa, Gombay, Halász nemzetségek. IV,202.old. ^ószeff : magyar falu, Pest-Solt vármegyében, egy dombon, közel a miszához, s utolió postájához, Szolnokhoz délre 1 mértföldnyire. Határa róna és lapályos, kiterjed 12000 holdra, mellynek l/3 rét, 1/3 legelő, 1/3 szántó. Van 64 egész úrbéri telke, melly után 2432 h. szántó, 1530 h. legelő a községnek, 220 h. réti és száraz kaszáié; a többi urasági bir+ok. Földje a világon legkeverékebb, majd szik, majd homok, majd gazdag fekete televényföld. Lakja 1450 lélek, kiknek 3/4 kat.h., 1/4 református, kath. és ref. anyatemplomokkal. A helység határa szélén folyik a ""isze, de a tó és számtalan erek és mocsárok egészen elzárják a s± lakosságot a miszától, melly gyakran kiönt, különben halakkal bővelkedik. A Tiszán kivül a G»rje patak itt ömlik a tó mocsárjába, melly a helységet árviz idején annyira körülkeriti, hogy egyedül* keleti oldalról marad 250 öl széles vizmentt tér, hol a helységbe juthatni. Az itt készített, házfedélcserepek e vidéken leghieesebbek. Vall a helység alatt egy Laposhalom nevü domb, melly hajdan kézzel hányatott, s omlásaiból temérdek baromcsontok szakadoznak, különösen egy helyen a szakadásból korom fekete réteg látható, melly fejtegetve elkorhadt búzának látszik. A helység a nagy-abonyi uradalomhoz tartozik,s igy bir+okosait ld. Abonynál.IV.213.old.
