T. Kovács Gábor: A battonyai terület földtani felépítése (1964) / 45-1964
A magmatizmus lefolyása a következőképpen vázolható# A variszkuszi hegyképződés hatására, feltehetően a szudétai orogén fázis idején, az alsókarbonban, ifeen nagy tömegű és kiterjedésű, valószínűen tektonikai vonalakkal körülhatárolt kisebb gránitpluton, batolit nyomul be az üledékes kőzetekbe, azokat metamorfizálja és kiemeli, a terület szárazulattá lesz. Megkezdődik a kiemelt palaburok lepusztulása. A gránitban, a felsőkarbonban, az aszturiai orogén hatására törések, repedések keletkeznek. A hasadékok és törések mentén pegmatit lencsék és telérek képződnek. A gránitban tehát két plutoni magmamozgés tételezhető fel. Az újabb gránitmagma benyomulás! nyomát és injekciós jelenségeit a 37» és 43* sz. fúrásokban észleltük. A K-i részen a gránit feltehetően egy ÉKy-DK-i csapásirányu törés mentén tektonikusán érintkezik a mezozónabeli metamorf palákkal. A gránit földtani kora tekintetében egyelőre csak hasonlóságokra és negativ bizonyítékokra vagyunk utalva. Á gránit az ásványi összetétel alapján a kecskeméti és a mecseki gránithoz áll legközelebb. Az analógiák alapján a kőzet kora alsókarbon. III./ Permi kvarcporfit A medencefenék központi részét kvarcporfir alkotja /Lásd "Az alaphe hegység felszínének rétegvonalas földtani térképét" c. térképet./ A több mint 30 fúrásban feltárt kvarcporfir szürke, vörösesszürke s szinü, porfiros szövetű, hasadékokkal átjárt, s azok mentén szögeltes darabokra tört kőzet. A finomszemü alapanyagban kvarc és földpát beágyasSr zások ülnek. A perm elején, a saali orogén hatására a kvarcporfirmagma áttörte a gránitot, s a palaburok és a gránit-felszin közé nyomult. A szubvulkáni kitörés központja a 22., 18., l6. és 8. sz. fúrások környéke. K-i irányban két kisebb parazita vulkáni működés történt, amely kapcsolatban állt a központi vulkánnal. A szubvulkán megjelenési formája lakkolit. A kvarcporfir környékén lévő gránitok mérsékelt dinamómétamorfozisát a vulkáni tevékenység okozta. A kvarcporfir földtani kora biztosan nem rögzíthető, összehasonlítás alapján megegyezik a mecseki kvarcporfirral, igy valószínűen alsóperm korúnak kell minősíteni. A terület a miocén végéig szárazulat. A lassú lepusztulás eredményeként a palaburok, a gránit egy része és a Javarcporfirtakaró lepusztult, közel azonos térszín keletkezett, s a vulkáni csatorna teljes egészében kirajzolódott. A hosszú szárazföldi időszak alatt a különböző időben lejátszódó X® hegyképző mozgások hatással voltak a területre, ezt azonban kimutatni nem tudjuk. IV•/ Miocén korú üledékek ? A két parazitávúikén közötti területen, az 1., 3»» 11* stb* sz. fúrásokban, a gránitaljazat feletti mélyedésben, szárazföldi eredétü, gránit lepusztulásból keletkezett, kvarc, földpát és muszkovit szemekből, valamint bomlott, kaolinosodott gránitból álló, homokos, agyagos törmelékkőzetet ismeftünk meg. /Lásd az A £—*■- В földtani szelvény, átmeneti zóna/ A kőzet ősmaradványt nem tartalmaz, kora miocén végi vagy pannón ele j i. V• / Pliocén és pleisztocén korú üledékek- 2 -A Kárpát-madence erőteljes süllyedésével kapcsolatos pannóniai transzgresszió ezt a területet is elérte, s a pliocénben és a pleisztocénben a folyamatos üledékképződés hatására, a medencealjanatra 1000-1100
