T. Kovács Gábor: A battonyai terület földtani felépítése (1964) / 45-1964
m vastag üledék rakódott le. a/ Alsópannón emelet ----- ------ al --------Az alaphegység felszínére éles diszkordanclával az u.n. "Battonya szint” üledékei települnek, A kvarcporfir központi része az alsópannón elején szárazulat maradt, igy ott a"Battonya szint" üledékei nincsenek meg* A szint vastagsága a szárnyak felé nő, egyes helyeken eléri a 80 méteres vastagságot is, /Lásd ”A Battonya szint fácies- és vastagságtérképe" c. térképet/, A "Battonya szint" különböző fédesekben fejlődött ki, /Lásd "A Battonya szint fácies- és vastagságtérképe" c. térképet/, 1, / Mészmárga fácies A K-i részen fakó szürkéssárga, helyenként finomhomokos, sűrűn pirites szálakat tartalmazó, tengervízben képződött mészmárga helyezkedik el • 2, / Mészmárgával fedett homokkő és konlomerátum fácies A terület középső és keleti részét karbonátos kötésű, gránit és kvarcporfir lepusztulásából keletkezett, jól koptatott, változó szemnagyságú homokkő és konglomerátum borítja. A homokszemek anyaga:kvarc, kvarcit és földpát, a kavicsszemek anyaga: kvarcporfir és gránit. A homokkőre és a konglomerátumra kelet felé fokozatosan vastagodó, sárgásszürke, finomhomokos, növényi szármaradványos mészmárga települ. A homokkő és konglomerátum keleten teljesen kiékelődik, s a "Battonya szint" mészmárgával folytatódik. 3*/ Homokkő és konglor-ierátum fácies A terület középső, É-i és D-i részére kvarcporfir lepusztulásából keletkezett, csak kissé koptatott, változó szexnnagyságu homokkő és konglomerátum települ. A gránit lepusztulási terméke csak kis mértékben vesz részt a szint felépítésében. 4*/ Arkóza homokkő és konglomerátum fácies Az ÉNy- i részen gránit lepusztulásából származó, kaolinos kötésű, kissé koptatott, változó szemnagyságu, arkóza homokkő és konglomerátum helyezkedik el. A fentiekből az alábbi következtetéseket állapíthatjuk meg. A "Battonya szint" homokkő és konglomerátum üledékei az alaphegység kőzeteinek lepusztulásából keletkeztek, és partközeiben, kismélységü vizben rakódtak le. A homokkő és konglomerátum rendszertelenül váltakozva, különböző vastagságban és kiterjedésben helyezkedik el. A kvarcporfir középső része szigetként emelkedett ki a tengerből, s csak lassú süllyedéssel vált a "Battonya szint" üledékeinek képződése után, vizzel boritottá.A nyugaton elhelyezkedő gránit és a D-i terület az alsópannón elején még lepusztuló szárazulat volt. Az anyagszállítás Ny-ról К-re és D-ről É-ra történt. A metamorf aljazat felől anyagszállítás nem volt. A K-i területen a homokkő és a konglomerátum képződése után vegyi eredetű mészmárga rakódik le. A "Battonya szint" kora a molluszkék alapján bizonyított. A "Battonya szinf'-re és az összetört kvarcporfirra 300 - 350 m vastag, egynemű, medencebeli, helyenként homokos agyagmárga rakódik le, az alsó részen márga, a középső részen vékony agyagmárgás kifejlődésü homokkő betelepülésekkel. Az ÉNy—i és Ny-i részen, az alsó- és felsőpannón határán, vastagabb, finomszemü homokkő fejlődött ki. Az alsópannón Igen gazdag Mollusca-faunét tartalmaz. Jellemzőbb
