Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

• 40 A követeimének magasak voltak. A fennmaradt anyakönyvök tanulsága szerint öok, 12-1? tantárgyat kellett tanulni. A szakmai kópz'a eredményessége érdekében cseh nyelvokt tásba

n ia résaeaűltek a tanulók. Aa első cseh nyelvoktató Bréda Ignáetisaaföldvári tanár volt. A leányoknál Kálich Andomé oktatta a cseh nyelvet. Minden tantárgynál nagy probléma volt a tankönyvkérdés,különösen saakmai tárgyaknál és a cseh nyelvnél. Néhány példány megvolt alini tankönyvekbő

l, ezek alapján készültek a nevelők. Bréda tanár pedig külön tankönyvet állitott össae a martfűi cseh nyelvoktatás céljaira. Ennek készítésénél hazai nyelvkönyveket, a cseh nyelv saj'toteágait, s a szaksa érdekeit egyaránt figyelembe vette. A tankönyv jő volt, azonban csak stencil alakban készült el. A második tanévben uj, középiskolai végzettaégü igazgató került a szakiskola élére Bugyi Géza személyében. .rsekujvár vidékéről való volt ő is , mint több martfűi dolgozó. Több pályázó közül Őt bizták megi egy hónapig tanúiményozza a Bata iskolát, Üinben. Ezután nevesfcék ki. Ebből is látsaikí mint ahogyan szakmái téren is 21in vezetett,a martfűt szakiskola színvonalban is Síin volt a mérték. Az Iskola szerencsésen egyesítette az elméletet és a gyakorlatot, s bár e kettő beosztása időnként változott, a lényeg megmaradt t az elméleti ká;zést a külön e célra berendezett tanműhelyben gyakorlati munka teszi teljessé. így a martfűi iskola, mint a zlini anyaiskola is, "munkaiskola* volt, megelőzve stílusában a kortárs oktatást* Kezdetben napi 4 elméleti óra és 4 gyakorlati óra volt. Később s aa is 3 napon át munka folyik, 3 napon át tanulás van. Az eredményes oktatást nagymértékben elősegítette a tanulók helybeli,kollégiumi elhelyezése. Rendkívül sokat jelentett a jó tanműhely, hol ugyaa^olyan* Bata gépeken, saalagrendszerrel dolgoztak a tanulók,mint későbbi munkahelyükön. A képzés gyakorlati rendszere l'nyegében a kezdetektűi nem sokban tór eli a flu tanulók első évben kéal cipő-készítést tanultak és tanulnak ma is. Rendkívül megkapó, kedves látvány a sok kis zöldkötényes "mesterke*ramint a hagyományos, hosszú cipésaasatal két oldalát végigülve /aa asztal végén a mester ül/ buzgón készitgetik a felnőtt msetercknek is dicséretére váló, finom kéamüipari cipőket, A további féőkben a gépi elpőgyártáa-