Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

- 30 Nem kevésbé érdekes Nagy Nandornak, jelenleg a tanműhely vezetój'tiek pályafutása sem; Érsekújváron kezdte meg a szakma tanulááát 1936-ban, majd Hlinben folytatta. Tanulmányai befejeztével az érsekújvári CIKTA-nál dobozott. Hamarosan műhely^ellenőr majd 1940-ben műhelyvezető lett. Midőn Martfűn a termelés megkezdődött, s Érsekújváron a 3 futószalagból csak egy maradt, kettőt Martfűre vittek el, az ittmaradt műhelyt vezette. Később 3 hónapra Martfűre küldik, hogy a gyakorlatlan alföldi munkások oktatását segitse. 1942-ben 6 hónapra küldték Martfűre. 1944-ig az érsekújvári üzemnél maradt, majd katonának ke31>tt mennie. Véglegesen 1947. februárjában költözött Martfűre, s azóta főleg a tanműhely vezetését végezte. A tapasztalt Bata János tudta, milyen fontos a nyelvi érintkezcs, ezért igyekezett elsősorban magyar nyelvet tudókat alkalmazni a fontosabb munkakörökben Martfűn. De elkerülhetetlenül cseh vezetőket is küldenie kellett. Maga a martfűi épitkezés is ugy kezdődött, hogy előbb az utakat, majd a szakmunkások számára lakésokat kezdtek építeni. Ehhez cseh méanököket, építésvezetőket, szakmunkásokat küldött, Lipp József,a gyér régi dolgozója, a kulturügyek vezetője becslése szerint kezdeteken a szakmunkások 70 cseh volt. Az építkezés nem szakképzett munkásai /200-250 között/ elsőlzben kerültek ki a környék falvaiból, a magyar agrárproletárokból, kik sokszor 20-30 km.* távolságról többnyire gyalog jártak el a munkákra. Itt találkozott tehát nagyobb számban a magyar-cseh munkásosztály, s bár a megértésben néha nyelvi neh'zségek voltak,soha semmilyen nézeteltérés vagy a nagyobb szakmai tudésu cseh munkások részéről lenézés nem volt tapasztalható. 1942. tavaszán az egyik gyárépület az Érsekújvárról és Sünből készen hozott gépekkel együtt készen állott a termelésmegkezdésére. Megkezdődhetetett a munkásfelvétel. Végre itt volt az Alföld parasztsága számára az uj munkaalkalom. Batának bőven volt kikben válogatnia, s ő ezt igen körültekintően megszervezte. Miként Csehszlovákiában, ugy Martfűn is a felvételhez első lépés a csehiről mtigyarra fordított Bata-kérdőiv kitöltése volt. Ez az állítólag még Bata Tamás által fogalmazott kérdésrendszer igen alapos volt. Rövid életrajz, személyi adatok mellett mindjárt harraadik fő kérdéscsoportként az érdekelte a céget, milyen a felvételt kérő vagyoni helyzete, van-e