Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

- 29 IV, a c^cii- és magyar munkásosztály találkozása.ós együttműködése. A CIKTA rt. a martfűi üzem magyar érdekeltséggé nyilvánít fiséval megszűnt. De vájjon megszűnt -e vagy egyáltalában volt -e barátság magyar éc cseh műnk sság között a Bata cégnél, a CIKTAnál,1949. julius 25-től pedig a "Tisza Cipőgyár"-nál? A felelet csak egy lehet: a cseh tőkével együtt ne/;jelent a cseh munkásosztály is, s a két munkásosztály találkozásából sokágú,szép kapcsolat fejlődött ki, mely a Tisza Cipőgyár történetének legszebb fejezeteit adja. Tekintsük kissé át e mai napig is, s a jövőben is átélendő szép barátságot, melyre esak a munkásosztály képes, nem lévén semmilyen érdekellentéte. \V. A, Mint már röviden említést nyert, felvidéki magyarok,szlovákok már a század eleje óta alkalmazást kerestek a Bata-cégnél. Számuk egyre nőtt, a csehszlovák polgári köztársaság idején már csak azért is, mert Szlovákia mezőgazdaságilag is szegény vidék, ipari fejlesztését viszont a polgári köztársaság mellőzte. A kezdeten inkább szakmailag képzetlen szlovák és magyar munkásgeneráciét a harmincas években szakképzett nemzedék követi a Batavcégnél. Egyrészük kreskedelmi, másrészük ipari, cipész-szakmai képesítéssel rendelkezett, s gyakori esetben már szaktudásukat is a hires Bato-iskolákban szereztek. A termelés érdekében ide-oda hely ezgette Bata ekl egyakorlott, sokszor 3 nyelven Is /cseh, magyar, szlovák/ beszélő, i,en hasznavehető szakmunkásokat. Pro£opecz Béla bácsi, a martfűi gyár egyik legrégibb dolgozója igy számol be a Bata cégnél töltött éveiről: csallóközi születési, Pozsonyban állott a Baták szolgáltaábqfc. Előbb javité-részlegnél dolgozott, majd elárusító volt. Ezzel kapcsolatban a pedikürözést is el kellett sajátítania /ugyanis minden Bata-üzletben kellett lennie pedikürözések/- Később már üzletvezető volt Csallóközcsütörtökön,maja egy nagyobb üzlet vezetője Somorján. A felvidéki sáv visszacsatolása után Sátotaljsujhelyen dolgozott. Mint üzletvezetőnek, hetenként értekezletre kellett mennie, hogy beszámoljon a forgalomról* s a lakosság igényeiről. E kereskedelmi konferenciái-: később í'artfün voltak, s ezek kapcsán látta először a martfűi épitkezésakst. Majd 1944-ben t is, mint több nyelven beszélő alkalmazottét, Martfűre helyezték. Azóta állandóan Martfűn dolgozik.