Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

- 29 ­IV, a c^cii- és magyar munkásosztály találkozása.ós együttműködése. A CIKTA rt. a martfűi üzem magyar érdekeltséggé nyilvánít fisé­val megszűnt. De vájjon megszűnt -e vagy egyáltalában volt -e barátság magyar éc cseh műnk sság között a Bata cégnél, a CIKTA­nál,1949. julius 25-től pedig a "Tisza Cipőgyár"-nál? A fele­let csak egy lehet: a cseh tőkével együtt ne/;jelent a cseh mun­kásosztály is, s a két munkásosztály találkozásából sokágú,szép kapcsolat fejlődött ki, mely a Tisza Cipőgyár történetének leg­szebb fejezeteit adja. Tekintsük kissé át e mai napig is, s a jövőben is átélendő szép barátságot, melyre esak a munkásosz­tály képes, nem lévén semmilyen érdekellentéte. \V. A, Mint már röviden említést nyert, felvidéki magyarok,szlo­vákok már a század eleje óta alkalmazást kerestek a Bata-cég­nél. Számuk egyre nőtt, a csehszlovák polgári köztársaság ide­jén már csak azért is, mert Szlovákia mezőgazdaságilag is sze­gény vidék, ipari fejlesztését viszont a polgári köztársaság mellőzte. A kezdeten inkább szakmailag képzetlen szlovák és ma­gyar munkásgeneráciét a harmincas években szakképzett nemzedék követi a Batavcégnél. Egyrészük kreskedelmi, másrészük ipari, cipész-szakmai képesítéssel rendelkezett, s gyakori esetben már szaktudásukat is a hires Bato-iskolákban szereztek. A ter­melés érdekében ide-oda hely ezgette Bata ekl egyakorlott, sok­szor 3 nyelven Is /cseh, magyar, szlovák/ beszélő, i,en hasz­navehető szakmunkásokat. Pro£opecz Béla bácsi, a martfűi gyár egyik legrégibb dolgozója igy számol be a Bata cégnél töltött éveiről: csallóközi születési, Pozsonyban állott a Baták szol­gáltaábqfc. Előbb javité-részlegnél dolgozott, majd elárusító volt. Ezzel kapcsolatban a pedikürözést is el kellett sajátí­tania /ugyanis minden Bata-üzletben kellett lennie pedikürö­zések/- Később már üzletvezető volt Csallóközcsütörtökön,maja egy nagyobb üzlet vezetője Somorján. A felvidéki sáv vissza­csatolása után Sátotaljsujhelyen dolgozott. Mint üzletvezető­nek, hetenként értekezletre kellett mennie, hogy beszámoljon a forgalomról* s a lakosság igényeiről. E kereskedelmi konfe­renciái-: később í'artfün voltak, s ezek kapcsán látta először a martfűi épitkezésakst. Majd 1944-ben t is, mint több nyelven beszélő alkalmazottét, Martfűre helyezték. Azóta állandóan Martfűn dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom