Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963

A* első tavaszon borsót, cukorrépát és gyapotot vetetek.- - - Jószágállemányuk o,7jáltplában nem volt. - a tavaszi ve*és idején a Iszai Alsó Járáa agy pár, szép al« ásrteres lovat adett a termelőszövetkezetnek. Hesszu, kasarvas és fáradságos •unka után elérkeznek as aatáshoz. A buza 5-6 métormázsát adott kat. holdanként. 1949. év nyírén az oryik. nagygazda szőlőjét éa házát csatolták a szövetkezetkoz. Ebbe* a házban holyazték al a t«r»9Í£az8v«t;özet. irodáját. Az 1949. év tálén tehát Tiszaföldváron már két termelőszövetkezet működött, de nagyon gyöngén, ezért B Járá* 1ava«latsra a két tarmelosHÖve^Jezet egyesült, fiat az egyesülést nagyon nehéz volt megvalósítani, de hosszú agitaciós munkával mégis csak megnyorté* a tagokat. Az uj termelőssövetkezetet a nép nagy "'amitójáról Lenin elvtársról nevezték el. A "Lenin" termelőszövetkezet fejlcdwso a megalakulástól napjainkig 1950-ben az egyesitett termelőszövetkezet földterülete 250 katasztrális hold, a tagiétszán 35. Az egyesités után tagosítást kellett végrehajtani, mivel a termelőszövetkezet földjei "iszaföldvár különböző határterületein voltak. A tageaitás során a földeket cserével a mezőtúri müut mentére összpontosították. Szépen gyarapodott a termelcszövet kezet. 1951-ben mér valami kevéa állatállományuk is volt: ló 6 darab sertés 20 " csikó 1 " tenyészkan. 2 " üsző 4 " borjú 10 " vegyes sertés..92 " összesen: 137 darab A földterület 820 kat. holdra növekedett, a taglétszám ugyanekkor 86-ra. Mág ebben az évbon épitettak ogy dohánypajtát, ezt asonban 1956-ban egy nagy szélvihar ledöntötte. - - - Építettek sertéahizlalót is, azonban nem felelt meg a korszerű követelményeknek. 1951-ben rendeletileg bizták meg a termelőszövetkezetet baromfi tenyésztéssel, Eszel lehetőség nyilett a baromfitelep létesitéséhez. Megkezdjék a baromfi felvásárlását. Első alkalommal a következő mennyiséget vásárolták: tyúk 250 darab kakas 25 összesen:.275 darab Amig a baromfiól el nem készült, addig egy nagyobb disznóólban tartatták az állatokat. A rossz elhelyezés miatt az elaő évben sokáig nem tojtak a tyúkok. Volt olyan nap, hogy csnk 4-5 tejáa volt az eredmény, s ez volt a legmagasabb. 1952. márciusában már 150-180 darab tejás volt a napi eredmény. A tagság kérte, hogy osszák ki a tojásokat, amit mag is tettek, sőt még 30 darab kotlóstyukot is adtak a tagságnak. Kzek az állatok azonban nem kerültek többé viasza a termelőszövetkezet birtekába. Eljött a beadás ideje, tejás nem volt. Kénytelen volt a termelőszövet kezet drágán megvonni a tojásokat a piacon, ahol akkor 2,50 Ft volt darabja és ezért a tojásért az állami vállaltnál 35 fillér* kaptak darabenként. 1952. ápriliséban 200 darab tojást beraktak a keltetőgépbe, de csak nagyon kevés kelt ki. A keltetőgépet a termelőszövetkezet egyik munkatársuktól kapta: Szabó elvtárs tói. A későbbiek során a 200-as gép kicsinek bizonyult és csináltattak még 2 darab 400-as gépet és vásároltak 1 " 500-as gépet. Volt pár darab 100-as gépük is. Ekkor már összesen 2000 darab tojást raktak be a kei tetőgépekbe. Hiba következtében azonban a 2000 darab tojásból csak 1200 csibe kelt ki. libáv«l Április elején 10 tejóiMamiai és 5 gunarral gyarapodott a termelőszövotkozet