Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Herczeg Mihály (1911-1966) az 1956-os kunszentmártoni Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke Herczeg Mihály 1911. március 6-án született Kunszentmártonban, kisbirtokos családból. Édesapja 22 hold saját tulajdonú és 60 kat. hold bérelt földön gazdálkodott. Az elemi iskola elvégzése után ő is a családi birtokon, édesapja mellett kereste boldogulását. Házasságkötését követően 1937-ben az édesapjától kapott pénzen két és fél hold szőlőt vásárolt, és annak műveléséből tartotta fenn családját 1957-ig. A gazdálkodás mellett a közélet dolgai is foglalkoztatták. 1945 és 1948 között tagja volt a Független Kisgazda Pártnak. Az 1945 novemberi választásokon a párt képviselőjelöltje is volt a községben. 1945-ben rövidebb ideig a Gazdasági Iskola igazgatóhelyettesének is megválasztották. Mindezek magyarázattal szolgálnak arra, hogy 1956 októberében, a forradalmi eseményekbe való bekapcsolódása után miért az ő személye került előtérbe az elnöki pozíció betöltésénél. Herczeg Mihályt október 27-én az üzemi tanácsok küldöttei választották meg a községházán a nemzeti forradalmi tanács elnökének. Ezt a hatalmi jogosítványt a forradalom leverése után november 9-én adta át hivatalosan Kómár András korábbi tanácselnöknek. Az általa irányított forradalmi tanács működése alatt elsődlegesen a rend fenntartását és az ellátás biztosítását szorgalmazta, és ennek is köszönhetően városunkban semmilyen kirívó személyi sérelemmel járó atrocitásra nem került sor. 1957. február 15-én közbiztonsági őrizetbe helyezték, majd a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom szervezésének és vezetésének vádjával öt társával együtt bíróság elé állították. A Pest Megyei Bíróság 1957 őszén első fokon 15 évi szabadságvesztésre, egyes jogok gyakorlásától való 10 éves eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. július 4-én helybenhagyta. Büntetéséből 1963 áprilisában amnesztiával szabadult, de a hatalom élete végéig ügynökök útján megfigyeltette. Szabadulását követően Budapesten segédmunkásként helyezkedett el, előbb az Anód Áramelosztónál, majd a Budafoki Állami Pincegazdaságban. A börtönévek azonban egészségét súlyosan aláásták, s ennek következményeként 1966. augusztus 22-én a szentesi kórházban szívelégtelenségben elhalálozott. Herczeg Mihály derékba tört pályafutása is szomorúan példázza, hogy a 20. század közepén ilyen sors jutott annak, akinek a hatalommal szemben volt bátorsága kiállni a nemzeti érdekekért. Forrás Dr. BARNA Gábor (szerk.) 2006. 1956 Kunszentmárton. Kunszentmárton