Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Bozsik Kálmán (1872-1954) fazekasmester A kunszentmártoni fazekasság legszebb és legvirágzóbb korszaka Bozsik Kálmán nevéhez fűződik. 1872-ben született, s korán árvaságra jutott. Bár a mesterséget nevelőapjától, Kegyes Balázs fazekastól kezdte tanulni, munkáin Badar Balázs, későbbi tanítómesterének hatása érezhető. Bozsik Kálmán 1887-ben szabadult fel, s ungvári tanulmányai után hazatért Kunszentmártonba. 1895-ben nyitotta meg műhelyét a Kerületiház utcában. Eleinte egyedül, majd két fiával dolgozott, s tanulókat ugyancsak foglalkoztatott. A műhely felvirágoztatása mellett saját házat, földet, szőlőt is vásárolt. Az első világháború idején a 68. gyalogezredben î harcolt az orosz fronton, majd fogságba esett. Bozsik Kálmán munkái nemcsak a Tiszazugban váltak ismertté. Díszedényei bejárták Los Angelest, New Yorkot, Chicagót, Stockholmot, Rómát, Milánót, Amsterdamot, Párizst, Brüsszelt. Európa különböző országaiból kapott megrendeléseket a hazai igényeken kívül. Hétköznapi használatra szánt edényeiket főként a piacon értékesítették. Már 18 évesen díjat nyert kerámiáival, melyeket Badar Balázzsal közösen állítottak ki. Nemzetközi kiállításokon elért sikerei bizonyítják, hogy sajátos stílusa találkozott a kor Európájának ízlésével s igényeivel. 1896-ban a milleniumi kiállításon bronzérmet nyert, 1897ben Brüsszelben bronzérmet, 1900-ban a Párizsban rendezett világkiállításon ezüstérmet, 1904-ben St. Luisban bronzérmet nyert, 1905-ben Liege-ben kitüntető oklevelet kapott, majd Milánóban aranyérmet 1906-ban. Számtalan díj, elismerő oklevél kísérte útját Magyarországon. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara kitüntető érmét 1907-ben kapta meg. Szűkebb hazájában, Kunszentmártonban is megbecsülésnek örvendett. Hosszú ideig tevékenykedett a helyi ipartestületben, s 1931-től 1937-ig annak elnöke volt. Műhelye egészen 1968-ig működött az ifj. Bozsik Kálmán és testvére Béla vezetése alatt. 1953-tól már a mezőtúri Agyagiparosok Háziipari Szövetkezetéhez tartozott. A két fiú apjuk stílusában dolgozott annak halála (1954) után is. Fönnmaradásukért meg kellett harcolniuk a piacot egyre inkább eluraló, olcsóbb gyáripari termékekkel. Id. Bozsik Kálmán fazekasmestert Badar Balázs méltó utódjának tekinthetjük, aki magas színvonalon vitte tovább a mestertől tanult technikai tudást, szín- és motívumvilágot, s azon túllépve képes volt azt gazdagítani, s létrehozni egyéni stílusát. Sírja az Alsó temetőben található. Forrás PUSZTAI Gabriella 2003. Bozsik Kálmán fazekasmester. In: Múzeumi Levelek. Szolnok. 215. o. Dr. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs. 104. o.