Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Cseuz Béla (1881-1957) mérnök Kunszentmártonban született 1881. június 27-én kisiparos családba. Apja Cseuz Imre kovácsmester, anyja Kiss Regina, a tizenegy gyermek céltudatos nevelője volt. Testvérei között orvos, állatorvos, mérnök, vízmester, malomtulajdonos, ke­reskedő, építész is öregbítette Kunszentmárton hírét. Elemi iskolai bizonyítványán Veress János tanító úr kal­ligrafikus írása mutatja kiváló, színjeles eredményét. Tizen­két éves koráig élt csak Kunszentmártonban. Középiskoláit Szentesen és Kiskunhalason végezte 1893-1901 között. A Magyar Királyi József Nádor Műegyetemre iratkozott be, 1905-ben vehette át mérnöki diplomáját. Ezután egy évig katonáskodott a VI. vártüzér ezred kötelékében, had­nagyként szerelt le. A mérnöki gyakorlatot kiválóan teljesí­tette Nagykőrösön, Zalaegerszegen, Mosonmagyaróváron és Túrkevén. 1908-ban pályázta meg Szentes város mérnöki állását, s itt tevékenykedett a város szolgá­latában 1943-ig, nyugdíjazásáig. Első szép munkája nyolc tanyai iskola tervezése és kivitele­zése volt, a hozzájuk vezető utak tervezésével együtt. Majd a városi villanytelep kibővítése, a Városháza, a Bíróság, a Polgári leányiskola építése következett. A csatornázás, a vízellátás korszerűsítése, s betetőzésként az egész belterület városrendezési terve, a város körüli la­kótelepek kialakítása, a nyolc külterületi Népház építése szintén az ő feladata volt. Az első világháborúban tüzértisztként harcol Szerbiában, Montenegróban, majd az olasz fronton. Megkapta a Signum Laudis arany és bronz fokozatát, a Károly Csapatkeresztet, s százados­ként szerelt le betegsége miatt 1917-ben. 1923-ban a város műszaki tanácsosa lett. Munkái voltak a vasútállomás, az Erzsébet téri park, a laktanya a csongrádi úton, a Széchenyi liget, a város vízi sportját máig meghatározó városi uszoda. 35 évi szolgálat után 1942 decemberében kérte nyugdíjazását. A nyugdíj mellett az ONCSA (Országos Nemzeti Családvédő Akció) házak építésének vezetője lett. 1945-ben a Csongrád Megyei Földbirtokrendező Tanács műszaki szakértő­jeként a földosztás gyakorlati megvalósításában vett részt 1945 márciusától. 1947-1950 között agrármérnökként dolgozott. 1950-ben a városi építési osztály főmérnöke lett. Tevékeny élete 1957. szeptember 28-án ért véget. 1971 óta utca viseli nevét Szentesen. Forrás Cseuz Béla személyi anyaga a Szentesi Városi Levéltárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom