Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Cseuz Béla (1881-1957) mérnök Kunszentmártonban született 1881. június 27-én kisiparos családba. Apja Cseuz Imre kovácsmester, anyja Kiss Regina, a tizenegy gyermek céltudatos nevelője volt. Testvérei között orvos, állatorvos, mérnök, vízmester, malomtulajdonos, kereskedő, építész is öregbítette Kunszentmárton hírét. Elemi iskolai bizonyítványán Veress János tanító úr kalligrafikus írása mutatja kiváló, színjeles eredményét. Tizenkét éves koráig élt csak Kunszentmártonban. Középiskoláit Szentesen és Kiskunhalason végezte 1893-1901 között. A Magyar Királyi József Nádor Műegyetemre iratkozott be, 1905-ben vehette át mérnöki diplomáját. Ezután egy évig katonáskodott a VI. vártüzér ezred kötelékében, hadnagyként szerelt le. A mérnöki gyakorlatot kiválóan teljesítette Nagykőrösön, Zalaegerszegen, Mosonmagyaróváron és Túrkevén. 1908-ban pályázta meg Szentes város mérnöki állását, s itt tevékenykedett a város szolgálatában 1943-ig, nyugdíjazásáig. Első szép munkája nyolc tanyai iskola tervezése és kivitelezése volt, a hozzájuk vezető utak tervezésével együtt. Majd a városi villanytelep kibővítése, a Városháza, a Bíróság, a Polgári leányiskola építése következett. A csatornázás, a vízellátás korszerűsítése, s betetőzésként az egész belterület városrendezési terve, a város körüli lakótelepek kialakítása, a nyolc külterületi Népház építése szintén az ő feladata volt. Az első világháborúban tüzértisztként harcol Szerbiában, Montenegróban, majd az olasz fronton. Megkapta a Signum Laudis arany és bronz fokozatát, a Károly Csapatkeresztet, s századosként szerelt le betegsége miatt 1917-ben. 1923-ban a város műszaki tanácsosa lett. Munkái voltak a vasútállomás, az Erzsébet téri park, a laktanya a csongrádi úton, a Széchenyi liget, a város vízi sportját máig meghatározó városi uszoda. 35 évi szolgálat után 1942 decemberében kérte nyugdíjazását. A nyugdíj mellett az ONCSA (Országos Nemzeti Családvédő Akció) házak építésének vezetője lett. 1945-ben a Csongrád Megyei Földbirtokrendező Tanács műszaki szakértőjeként a földosztás gyakorlati megvalósításában vett részt 1945 márciusától. 1947-1950 között agrármérnökként dolgozott. 1950-ben a városi építési osztály főmérnöke lett. Tevékeny élete 1957. szeptember 28-án ért véget. 1971 óta utca viseli nevét Szentesen. Forrás Cseuz Béla személyi anyaga a Szentesi Városi Levéltárban