Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Hegedűs Krisztián: Tömlöc a Körös partján

A régi börtönről, vagy ahogy akkor nevezték áristomról, nem sokat tudunk. Egy 1768-as tanácsrendelet így intézkedik az el nem szegődő, kóborló béresek ügyében: „...kóborlók vagy az tömlöczben küldettessenek, vagy pedig meg pálczáztattván az Helységből ki tilalmaztassanak."

2 Egy másik, 1778-as bejegyzés, a „Districtus Temlöczben" (kerületi tömlöc) raboskodó Tót Andrásról tesz említést.' 1780-ban kezdték meg az építkezést azon a Körös-parti telken, amelynek nagy részét a város ingyen biztosította a Hármas Kerület számára. Mivel a költségeket a kerületek állták, így a készülő épületek a nagykun városok tulajdonát képezték. A tervek elkészítésével és a kivitelezéssel Jung József pesti építészt bízták meg. Jung ekkor a városnak is dolgozott, hiszen az új római katolikus nagytemplom tervezésével is őt bízták meg. Rabi Károly gyöngyösi építészmester Jung József alvállalkozójaként szintén részt vett a kivitelezésben.

4 Jung József nevéhez olyan híres építkezések fűződnek, mint a hatvani Grassalkovich-kastély átépítése, a jászberényi római katolikus templom és a budapesti Petőfi téri görög keleti templom építése. Rabi Károly gyöngyösi építész neve sem ismeretlen számunkra, hiszen a debreceni református nagytemplom kivitelezése az ő nevéhez fűződik, ami a magyar klasszicizmus jelentős alkotása. Az építkezés 1780-1782 között zajlottá A munkálatok 1783-ban már biztosan befejeződtek, mert a város a kerületi ház épületéből kimaradt égetetlen téglát vásárolt a kerületektől kölcsön fejében.'

1 Szinte lehetetlen a börtön eredeti állapotát rekonstruálni, mivel az eltelt két évszázad alatt többször javították, átalakították az épületet. Bár eredeti tervrajzokkal nem rendelkezünk, néhány leírásból és a jelenlegi állapotból kiindulva feleleveníthetjük külsejét és belső elrendezését. Az épület utcai részén volt a személyzet, a hajdúk és a börtöntartó, később a fogházfelügyelő szállása. Itt kapott helyet a konyha és a kamra is. A hátsó részen, mindkét szinten ún. gangokról nyíltak a cellák ajtói. Az alsó gang Körös felőli végén eredetileg szintén ajtó volt, amit később befalaztak és ablakkal látták el. A cellák fűtését a falba mélyeszteti 8 fűtőnyílással oldották meg, amit szalmával vagy jobb esetben fával raktak meg. A pincerészen nyolc egy-két személyes cella volt, míg a felső emeleten négy nagyobb négy-hat személyes csoportos cellát alakítottak ki. A női elítélteket a férfiaktól külön helyezték el, de állandó cellát nem neveztek ki számukra. A lépcső alatt sötétzárkát hoztak létre az engedetlen elítéltek számára. 2 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lcvcltár,(továbbiakban, JNkS/.ML) Kunszentmárton város tanácsülési jegyzőkönyvei, (továbbiakban, tan. jkv.) 1768./6. o. 3 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1778./43. o. 4 kunszentmártoni Helytörténeti .Múzeum adattára 2017. sz. 5 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1874./456. sz. 6 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 17S3./195. o. A múzeum épülete, 2004.