Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Hegedűs Krisztián: Tömlöc a Körös partján

A szűk börtönfolyosóról felemelő érzés belépni a börtön kápolnájába, melynek mennyezete a felső szint tetejéig emelkedik. 1869-ben az éppen készülő alsótemetői kápolnába szállították a korábban itt használt hordozható oltárkövet („altare portale"). 7 Miután az oltárkövet a börtön kápolnájából elvitték, a helyiséget szakrális célra már nem használták. A járásbírósági időkben jobbára csak tűzifát tartottak benne. A 18. század végén, a 19. század első felében több évre is zártak be ide elítélteket. A bör­töntartók nem hanyagolhatták el a foglyok lelki életét sem. Egy 1820-ban kelt királyi rendelet kötelezővé tette, hogy: „Evangélikus Prédikátorok a Jurisdictional lévő rabokat bizonyos idősza­kokban, lelki oktatás, és Uri Szent Vacsora kiszolgáltatás végett látogassák" 8 . A kunszentmártoni evangélikus rabokhoz, mivel valószínűleg helyben nem volt, Túrkevéről és Mezőtúrról kellett prédikátort fogadni. Az épületet eredetileg fazsindelyes tető borította. 1826. június 24-én támadt „szörnyű szél­vész" nagy károkat okozott Kunszentmárton házaiban, így a börtön épületében is: „...a nap nyúgotra néző erős tűzfalat ledöntötte, és a tetejét mintegy hat ölnyire 9 elragadta." 10 Ezt a pusz­títást olvasva szinte biztosak lehetünk abban, hogy a 2000. novemberihez hasonló erejű torná­dó söpörhetett végig a városon. A fergeteg úgy megrongálta a börtön tetejét, hogy a kerületi kapitány elrendelte az azonnali renoválást. A megjavított részt már égetett cseréppel fedték be. A megmaradt zsindely cserépre váltását pedig attól tették függővé, hogy később mennyi pénzt tudnak erre a célra fordítani. Élet a börtönben Minden korszak rabtartási szokásait nem fogom ismertetni, hiszen az terjedelmében megha­ladná ezen munka határait. F.zért önkényesen válogatva csak a fontosabb dolgokat emelem ki a több mint másfél évszázad eseményeiből. Mária Terézia idején a jászkunok lehetőséget kaptak, hog; kapják korábban elvesztett kiváltságaikat. 1745-ben a rede kaptak, így a kunszentmártoni börtön is pallosjoggal rendeli heti feltehetően Kunszentmártonban az Akasztófa-töltés hc nincsenek, hogy pontosan hány elítéltet végeztek ki a váró leteknek a 19. század első felében saját fizetett hóhéra vo Langmayer József dorozsmai hóhér vállalta az akasztásokat, égetéses halálos ítéletek végrehajtását. Egy leveléből értesül dolgozott, és vállalta a kunszentmártoni börtönben is a kiv megrendelőnek kellett gondoskodni, mivel alkalmas lovai ; tudhatjuk pontosan hányszor tett látogatást a „derék" Langn bizonyos, hogy a másik két kerületben több kivégzést hajtott 1788-ban Pest megyében annyira felszaporodott a fogva tartottak száma, hogy a Jászkunság börtöneibe is szállítani kellett elítélteket. II. József 1785 és 1790 között a Jászkun Kerület önkormányzati különállását megszüntette és Pest-Pilis-Solt vármegyével egyesítette. 13 Ennek is köszönhető ez az átcsopor­7 Józsa L. 1999. 61. o. 8 JNkSz.ML. A Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai, Közigazgatási iratok, No.l283./1826. 9 1 öl = kb. 2 méter 10 JNkSzML. A Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai, Közig. ir. No.l562./1823. 11 Scheftsik Gy. 108. o. 12 JNkSzML. A Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai, Közig. ir. No.619./1816. Rörtöitfolyosó

Next

/
Oldalképek
Tartalom