Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Dr. Barna Gábor: Kunszentmártoni és tiszazugi kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig

Dr. Barna Gábor Kunszentmártoni és tiszazugi kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig (A kunszentmártoni múzeum létrehozásának előzményei) 1981. október 28-29-én jubileumi tudományos tanácskozásra gyűltek össze történész, néprajzos, nyelvész, antropológus, régész, földrajzos és folklorista szakemberek, akik saját szakterületükön összefoglalták egy évtizedes kutatómunka eredményeit, kijelölték azokat az utakat, amelyeken a további kutatásnak még haladni kell. A tanácskozással egyidőben nyílt meg a kunszentmártoni múzeumban a Mozaikok Kunszentmárton történetéből, illetve a Tízéves a Tiszazug kutatása című dokumentum-kiállítás. Ismerve a néprajz hasonló jellegű vállalkozásait, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az egyik legszervezettebb, leghosszabb ideje folyamatosan végzett munkaközösségi kutatásról van szó. Az összehasonlítás során természetesen az országosan kiemelt nagy vállalkozásoktól (Magyar Néprajzi Atlasz, palóckutatás) eltekintettünk, csupán kisebb tájegységek hasonlónak mutatkozó kutatásával vetettük össze. A szakmai közvélemény e vállalkozásról mégis csupán a Honismeretben, Néprajzi Hírekben megjelent kutatási beszámolókból tud, az elvégzett munkához viszonyítva nagyon kevés publikáció jelent meg. Oka pedig ennek az, hogy a kutatás eredményeinek publikálására a Kunszentmárton Nagyközségi Tanács és a szolnoki Damjanich Múzeum által létrehozott Tiszazugi Füzetek című, Szabó László, Smuta Kálmánné és Barna Gábor által szerkesztett sorozatot a Szolnok Megyei Tanács takarékossági okokból megszüntette. Mindössze az 1. és a 6. szám látott napvilágot. A Tiszazug és Kunszentmárton történeti és néprajzi kutatásának olyan előzményei vannak, amelyekre ezt a szervezett formát fel lehetett építeni. Vissza kell tehát nyúlnunk röviden az előzményekhez. Kutatástörténeti előzmények A Tiszazug, kissé tágabban értelmezve a Kunszentmártoni járás településeire vonatkozó leírások sorát Ágoston János Ötsödnek leírása című munkája nyitotta meg a Tudományos Gyűjtemény 1827. évfolyamában. Kunszentmártonról a Vasárnapi Újságban Zombory Gusztáv írt 1863-ban, Nagyrévről pedig Major Bálint postamester foglalta össze a jobbágyfelszabadítás utáni életet a millennium tiszteletére kiadott könyvecskéjében (1897). Ezt megelőzően Résó Ensel Sándor Magyarországi népszokások című könyvében olvashattunk a kunszentmártoni mesterlegények farsangi mulatságáról (1863). 1879 telén került Kunszentmártonba tanítónak a Csík megyei Nagykászonban született Veress János. Régi idők fakult írásai címmel megírta kunszentmártoni életének első évtizedeit, a 19. század végi Kunszentmárton életének hiteles krónikáját. Először tárcaként a helyi újságban, majd önálló könyvben is megjelentette. 1936-ra készült el és jelent meg hasonlóan előbb a Kunszentmártoni Híradó hasábjain, majd önálló könyvként Dósa József - Szabó Elek: Kunszentmárton története I. kötete, sok utalással a tiszazugi községek és Kunszentmárton kapcsolatára. Az 1930-as években gyűjtötte és publikálta anyagát dr. Gonda Sándor csépai körállatorvos: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban, amelyet az 1935-ös kunszentmártoni nagy mezőgazdasági kiállítás idejére adtak ki. Ekkor, az 1920-1930-as években gyűrűznek a nagyrévi arzénes per hullámai, aminek hatására 1931-ben a Népünk és Nyelvünk c. szegedi folyóiratban megjelent Szombatfalvy György szociográfiája Tiszazug címmel, illetve elkészült Szállási Sándor máig kéziratban levő szociográfiai írása a Dél-Tiszazug falvairól. Szép-