Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Dr. Barna Gábor: Kunszentmártoni és tiszazugi kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig
íróink közül Tömörkény Istvánt említhetjük meg, aki a századforduló körül felkereste Mészáros Mihályt, a csépai halottlátót, s élményeit megírta A holtakat látó novellájában, amelyet 1911-ben a Ne engedjük a madarat ... című novelláskötetébe válogatott bele. A Csongrád-Bokroson élt Kádár Lajos több önéletrajzi vonatkozású regényében szerepel nemcsak Csépa és a halottlátója, hanem Tiszasas, egyáltalán a Tisza és a tiszazugi táj, ember. Szekula Jenő az 1920-as évek végén gyűjtötte anyagát A hét kun című szürrealista regényéhez, amely Szelevényen, a Haleszban és Kunszentmártonban játszódik, és amely tanulságos képet fest a város parasztpolgárairól, s a vidéki dzsentri életmódról. Háy Gyula Tiszazug című drámáját nyilván az arzénes perek ihlették. A liturgiatörténészként ismert bencés Radó Polikárp a Tiszazugban főleg Csépán és Tiszaugon tevékenykedő, majd végül is Tiszaújfaluban letelepedett, s az 1990-es politikai fordulat után visszatért bencés oblátákról írta Tiszazug című dokumentumregényét, amelyben Berecz Skolasztikának, az apácák vezetőjének állított emléket. Illés Sándor 1950-es évekbeli szociográfiai írása már a szocialista átalakulás éveivel foglalkozott Nagyréven és környékén. Egyéb Kunszentmártonnal és a Tiszazug településeivel foglalkozó tanulmányok és könyvek megszületése már mind az 1960-as évektől meginduló tudományos kutatások eredménye volt. A tudományos kutatások keretei és a kunszentmártoni múzeum előzményei Az 1960-as évekre esett a Szolnok megyei múzeumi szervezet kiépülése, ekkor kerültek néprajzos szakemberek is - Csalog Zsolt és Cs. Pócs Éva, majd utánuk Szabó László - Szolnok megyébe. Munkájuk hatására kibontakozott Kunszentmártonban is az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom. Ebben az időben már írta pályázatait Turcsányi István, Józsa László és Barna Gábor. A szolnoki múzeum kiadványsorozatában megjelent Kakuk Mátyás díjnyertes pályázata, a Kunszentmárton földrajzi nevei. A Múzeumi Levelek és a Jászkunság több kisebb írást közölt Kunszentmártonról és a tiszazugi falvakról. Az 1960-as évek közepén szervezte meg a ma már tájmúzeumként működő, s egyre gyarapodó Helytörténeti Gyűjteményt Kunszentmártonban Józsa László tanár Turcsányi István és Barna Gábor segítségével. A Helytörténeti Gyűjtemény számára Józsa László az egykori nagykun kerületi börtön épületét szerezte meg. Az 1970-es években a Baldaszti József vezette iskolai gyűjtemény tárgyai: régészeti, helytörténeti, numizmatikai stb. darabok bekerültek a múzeum anyagába. Az 1960-as évek második felében pedig elsősorban Turcsányi István és Barna Gábor gyűjtöttek sok-sok tárgyat egykori kunszentmártoni háztartásokból. Máig emlékszem azokra az akciókra, amikor innen-onnan kölcsönkért kisebb-nagyobb kézikocsikon Pista bácsival a múzeumba behúztuk a tárgyakat. Állagvédelem, leltározás nem volt, ezekre majd csak évek múlva került sor. Az egykori nagykun kerületi börtön kezdetektől otthont adott az évről évre tervezett új kiállításoknak. Az első nagyobb kiállítást 1969A KERÁMIA TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL NAPJAINKIG KXINSZEiXTMARTON 1070 A kerámia-kiállítás vezetője Összeállította: H. Vaday Andrea, Barna Gábor
