Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Gulyás Éva: Adalékok a szabómesterség történetéhez Kunszentmártonból és környékéről a 18-20. században

Adalékok a szabómesterség történetéhez Kunszentmártonból és környékéről a 18-20. században A kunszetnmártoni szabócéh céhbehívó táblája 1815-ből (Varjú Róza rajza) A szabómesterség már a 18. században céhes iparág volt Kunszentmártonban. 1765-ből datálható az első közös céh, mely „hatüzletű mester embereket" (csizmadia, szabó, szűcs, takács, kovács, lakatos) egyesített, szám szerint 28-at.

1 A szabó elnevezés itt minden bizonnyal összefoglaló név lehetett, melybe a szűrszabó, magyar szabó, vékony szabó, német szabó is beletartozott. Kunszentmártonon kívül a kisnemesi Csépáról említenek a források ebből a korszakból egyetlen szabót.

2 A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban található az a céh tulajdonát képező füzet, mely az 1792-1810 közötti időszakból felsorolja a céhmesterekhez szegődött inasok neveit (Ezen Betsületes Czéh Mesterekhez Be Szegődött Inasoknak Nevei). A fenti időszakban 5 szabómester működött Kunszentmártonban, név szerint Kiss József, Vitzián János, Zavodni Dániel, Szentz Pál és Kontz Pál, akik a jegyzék szerint 22 szabóinasból 21-et szabadítottak fel. A szabók számát illetően még a következő adatokkal rendelkezünk. 1879-ben a szűrszabókkal együtt 7, ötven évvel később, 1925-ben viszont már 30 szabót említenek az összeírások.

3 A 19. századi összeírások nem tesznek különbséget férfi- és női szabó között, de az adatokból kitűnik, hogy férfiruhákat készítő férfiszabókról van szó, akik nem kizárt, hogy jobb minőségű anyagból mentét, szoknyát vagyonos nők részére is készítettek. A női ruhavarrást azonban a helyi varróaszszonyok végezték, akiknek igen korai működéséről közvetett adataink vannak. Amikor a céhes szabóknak megélhetési gondjaik támadtak, azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy a kontárkodó varróasszonyokat tiltsák el a varrástól, főképpen pedig A szabók ipartestületi zászlaja 1889-ből (Varjú Róza rajza) 1 Adatok...!., 1980. Ld. a Kunszentmárton történetéről szóló fejezetben, 575-576., valamint Turcsányi István kunszentmártoni kisiparról szóló kéziratos munkájában, 1970. 2 Havassy P. 1982. 163. 3 Adatok...!., 1980. 575-576., valamint Dósa J. - Szabó E. 1936-ban kiadott monográfiájában