Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Gulyás Éva: Adalékok a szabómesterség történetéhez Kunszentmártonból és környékéről a 18-20. században

a férfiruha-varrástól. A vékonyszabók 1827-ben Jászberényben panaszt emeltek „a kontárkodó és mesterségeket Czéh nélkül űző férfiak és Asszonyok ellen."

4 A varróaszszonyok a szabóknál sokkal olcsóbban készítettek férfiruhákat is (pl. nadrág, dolmány), ezért nagy konkurenciát jelentettek a szabómesterek számára. A helytartótanács a sorozatos panaszok hatására bizottságot hozott létre: „A czéh ügy újabb elrendezésének czéljából, sőt szüksége tekintetéből." Az Ipari rend tervezete 1848-ra készült el, melyben az áll, hogy: „Nőszemélyek minden megszorítás nélkül szabadon készíthetnek mindennemű asszonyi munkákat... tanuló vagy segéllő hölgyek alkalmazásával is."

5 Valójában ez a rendelet egy korábban kialakult gyakorlatot szentesített, legálissá tette a varróaszszonyok működését, de csupán női ruhák varrását engedélyezte számukra. Ez oda vezetett, hogy látványosan megnőtt a számuk, pl. Nógrád megyében a 19-20. század fordulóján már 860 varrónő dolgozott.

6 A kunszentmártoni Dósa család korabeli viseletben, 19. század vége 4 Gáborján A. 1991. 406. 5 Gáborján A. 1991. 406. 6 Flórián M. 1970. 85-97. A szabók templomi fáklyája (Varjú Róza rajza)