Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)
Szabó István: Adalékok a szűcsmesterség történetéhez
Adalékok a szűcsmesterség történetéhez Abból az időből, midőn a túlnépesedett Jászság egyik legjelentősebb települése, Jászapáti a szűknek bizonyult illetékességi határát tovább már nem oszthatta megnövekedett lakossága számára - minek következményeként azoknak egy jelentős részét új terület, „új haza" keresése céljából útjukra kellett, hogy bocsássa -, az egyik legrégibb és legbecsesebb híradás a Radies István által 1762-ben papírra vetett visszaemlékezés, az úgynevezett „kunszentmártoni megszálló levél", amely az „új honfoglalás" első évtizedeit idézi fel. A krónikából megtudjuk, hogy a vállalkozó kedvű főleg jászapátiak miként Amerikában a vadnyugatot meghódító telepesek is - zömükben itt sem vagyontalan, hanem csupán földhiányban szenvedő, ám viszonylag tehetős polgárok voltak. S az is nyilvánvalóvá válik, hogy mozdíthatómobilizálható vagyonukkal, háztartási felszereléseikkel, munkaeszközeikkel, s elsősorban a könnyebb továbbhaladást, helyváltoztatást és a vonulás-vándorlás közbeni élelmezést is biztosítandó értékeiket lábon hajtható jószágokba fektetve érkeztek, hogy a „...róna téren helyezett Kun Szent Mártony nevű Pusztát Helységgé (alakítsák) a Körös vize partján."' így Kunszentmárton térségébe érve egy öcsödi lakosnál, bizonyos Sülye Mihálynál szállottak meg, „Kiis mind magokat, mind Jószágokat jóltartván, egészen le rajzolta előttök Kún Sz. Mártonnak minden határjait, és valamiképpen azon Öreg Ember nékiek meg mondotta a szerint találták, már sok járások, kelések, fáradozások, és sok elme törések során minnyájan meg nyúgottak ezen Pusztának meg szállásán, és Karóikat a földbe vervén, nagy örömmel vissza tértek Jász Apátira, és kevés idő múlva öszve adták magokat;...". S mint tudjuk, „...Az meg Szállás volt Az 1719. Pünkösd Szombattyán". 2 Ettől kezdve az új település - vagy nevezhetjük jászapáti kirajzásnak is, hiszen zömmel ők voltak a jövevények, bár a megszállásban szentgyör1 Turcsányi István: A szűcsmesterség Kunszentmártonban. Kézirat. DAMHA: 812-71. 7-8. p 2 Ifj. Dósa József - Szabó Elek: Kunszentmárton törtenete I. Kunszentmárton, 1936. 44-45. p. Kunszentmártoni szűcs céh templomi zászlója
