Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Gulyás Éva: Adalékok a szabómesterség történetéhez Kunszentmártonból és környékéről a 18-20. században

Freeskay János Mesterségek szótára című munkájában a 'szabómesterség' címszó alatt a következőket írja: a szabókat megkülönböztetjük aszerint, hogy milyen anyagból, milyen szabású ruhát készítenek, s melyik társadalmi rétegnek.

7 Eszerint van vásári szabó, váltószabó, magyar szabó, német szabó és vékonyszabó. A vásári vagy vásározó szabó, Kunszentmártonban duciszabónak is mondják, kész ruhát vitt a vásárra. Azért nevezték így, mert a parasztság számára hétköznapi viseletre olcsó ducikabátot (munkáskabát) készített nagy tömegben. Ezzel szemben azt a szabót, aki mérték után, megrendelésre, régiesen szólva mondvacsinált ruhát készített, váltószabónak, váltóműves szabónak nevezték. Ok általában jobb minőségű anyagból, tehetősebbek részére dolgoztak. A lakosság annyira megbecsülte a váltóműves szabókat, hogy volt, aki egész életében ugyanannál a szabónál dolgoztatott. Megkülönböztetünk még magyar és német szabót, az előbbi csak magyar szabású ruhákat (pl. dolmány, mente, csizmanadrág) készített, a német szabó az európai szabásút, s nemzetiségét tekintve is többnyire német volt. Annak a szabónak, aki az előkelőbbeknek, nemeseknek finomabb, vékonyabb kelméből dolgozott, vékonyszabó volt a neve (valójában a magyar szabó egyik válfaja). " Mi most elsősorban a vásári szabók, magyar szabók tevékenységét vesszük szemügyre, mert ők voltak azok, akik nagyobb mennyiségű ruhát készítettek a lakosság számára és kínálatukkal befolyásolták az öltözködési szokások, a népviselet alakulását, de ez fordítva is igaz, mert mint látni fogjuk, a vásári szabó is ismerte egyes tájak igényeit, ízlését, olyat varrt, amiről tudta, hogy azon a vidéken kelendő. 7 Freeskay J„ 1912. Férfi viselet a századelőn (Varjú Róza rajza) Molnár Demeter férfi szabó üzlete