Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
б TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP HATVAN ÉVE ÍRTÁK Községünk szenzációja Péntek este, mikor beléptem az Ipartestület épületébe, egy pillanatig kénytelen voltam elbűvölten megállni, annyi fény, annyi ragyogás, annyi látnivaló. Nem hiába nevezte el valaki ezt a március 4-14-ig tartó villanykiállftást nagyon találóan: Tiszaföldvár szenzációjának. (...) Bár meglehetősen ismerős vagyok az elektromosság terén, mégis meglepett az a sok újdonság, amit ott láttam. Bizonyára nagy érdeklődéssel fogják nézni a csinos villamos kályhákat. Kereskedőink, iparosaink részére is van egy meglepetés: a modern kirakat kivilágítás, melynek segítségével, régi villanyfogyasztással tízszeres, pazar a világítás, mely nem rontja a néző szemét. Érdekes újdonság az ostalux lámpa /házi napfény/, mely teljesen pótolja a napot, télen e mellett is barnára lesül az ember, gyógyhatása felbecsülhetetlen. Ezen kívül csinos asztali lámpák, szivattyús motorok, automaták, ventilátoros fűtőkályhák pazar kivitelben. Olcsók, szépek és praktikusak a Borszéky-féle kerámia forralólapok. Nagy gyakorlati értékük van a villamos tojásfőzőknek. Hölgyek részére az elektromos hajszárítók és a hajsütővas melegítők a legszebb húsvéti ajándékok lesznek. Újdonság erejével bír a villamos kenyérpirító. (március 4.) Egy igazi, alföldi, hangulatos község el sem képzelhető másképp, mint illatos, hófehér virágfürtöket hozó akácfákkal beültetett hosszú, egyenes utcasorokkal. Ha az utóbbi napokban jártuk az utcákat, mindenfelé szorgalmas munkásokat láttunk, kik fákat ültettek. Fákat, községünk díszére, egészségünk óvására. Megyénkben, mely a tuberkolózis egyik fészke, bizony múlhatatlanul nagy szükség van arra, hogy minden városban, községben minél több fa frissítse a levegőt, kösse le a bacilusok milliárdjait szállító port. Községünk fásítása nagy lépéssel haladt előre. A hivatalos tényezők megtették kötelességüket, most mi következünk. Óvjuk és gondozzuk utcánkon levő fáinkat. Ne engedjük, hogy csintalan gyermekek, tudatlan barmok kárt tegyenek benne, kitördeljék, megfosszák ágaiktól. Ez mindannyiónk kötelessége. (március 25.) A képviselő-testületi közgyűlés határozataiból Buttyka Etelka gyermekmenedékház vezetőnő azon kérelme, hogy az ószőlői gyermekmenedékház óvoda címet, a menházvezetőnő pedig óvónői javadalmat kapjon, fedezet hiányában nem teljesíthető. A törvényhatóság jóváhagyta községünk azon határozatát, mely szerint a vezsenyi komphoz vezető út kiépítéséhez 10 ezer pengő hozzájárulási összeget szavazott meg. (március 11.) Válogatja: K.S. Ez történt Tiszaföldváron 1849. március 15-én és 16-án Tiszaföldváron járt Kossuth Lajos. Ennek a látogatásnak emlékére /tehát nem 1848 (!) március 15./ ünnepélyesítik e napot a Tiszaföldvári Democrata Kör tagjai. * * * 1838. március 12-én alapították az un. Szükség Hombárt. Az előző évek rossz termései az éhínség rémével fenyegettek. Ezért határozza el Podmaniczky János, hogy gabona tartalékot halmoz fel. Ebből a kezdeményezésből fejlődött ki a sikeresen működő Polgári Társulati Alap. * * * 1903. március 22-én fogalmazza meg a község elöljárósága a tiszai kikötőről szóló szabályrendszerét. A kikőtő helye a martfűi Tisza-part, ami akkor Laczkó Gusztáv tulajdona volt. /Ma egy magtár és a martfűi vadászház van azon a területen./ A rendelet részletesen szabályozza, hogy a kikötőt használó hajók a szállított termékek után mekkora illetéket kötelesek fizetni. * * * 1924. március végén alakult meg a tiszaföldvári Iparos Dalkör. A dalkör örökös díszelnökévé 1925-ben gyergyószentmiklósi Kövér János földbirtokos urat választották. Működése során a kórus területi és országos versenyeken kiemelkedő sikereket ért el. Pl, 1929-ben Debrecenben Petrányi Elemér karnagy vezetésével 65 dalárda közül a második helyezettnek járó ezüst koszorút kapták meg. * * * Nagyon szép eredményeket hozott Tiszaföldvárnak A Jásznagykunszolnok vármegyei Szarvasmarhatenyésztők termelési versenye. Kövér János tehenészete két második díjat is kapott. Különösen értékes a 10 éves, un. jubileumi verseny eredménye. Ez az 1928-1938 közötti időszak ellenőrzött adatai alapján került odaítélésre. A martfűi tehenészet 64 tehenének átlagtermelése évente 4050 kg tej és 158,8 kg tejzsír volt. Története első légvédelmi gyakorlatát élte át 1938. március 31-én Tiszaföldvár lakossága. Délután 3 óra körül a község fölött megjelenő repülőgépre figyelmeztetett a nagymalom szirénája. Az előzetes útmutatásoknak megfelelően az úton lévő autók, kocsik leálltak, a kerékpárosok az árkokba húzódtak, a gyalogosok pedig a házakba szaladtak. Miután a repülőgép egy kör leírása után távozott, ismét szirénaszó jelezte a légiveszély elmúltát. * * * Igen veszedelmes hasi tífusz járvány körvonalai bontakoztak ki 1937. tavaszán a községben. Ezért az Elöljáróság szigorú rendszabályokat léptetett életbe az árnyékszékek, pöcegödrök, trágyadombok rendbentartásával, fertőtlenítésével kapcsolatosan. Előírták az április 20-ig való kitakarítását, tartalmuk szántóföldekre való kihordását illetve a legyek elleni fokozott küzdeltnet. (Folyt, a 10. old.)
