Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 A koncessziós pályázatot a MATÁV nyerte. A határozat értelmében a KÖRÖSCOM- al együtt valósítja meg a fejlesztést. Ha a fejlesztő társulat nem jön létre, a MATÁV akkor is vállalja a település bekötését a legmodernebb telefonhálózatba. T.H.: Ez mit jelent telefonvonalakra lefordítva? M.E.: Az év közepéig felépül a 4000 vonalas központ. A MATÁV vállalta a 100 lakosra jutó 15,5 %-os fejlesztést, ami nem kis szám. Ez nekünk 2250 állomást jelent, ami bőven fedezi a pillanatnyi igényeket. Két éven belül minden igényt ki tudunk elégíteni. Valóban felmerült a kábel TV és a riasztóvonal egy kábelen történő vezetése. Ha a KÖRÖSCOM akkor megígérte, elképzelhetetlennek tartom, hogy ne valósítaná most meg. Azonban lehet - műszaki megoldástól függően - hogy többe fog kerülni. T.H.: Most akkor a korábban befizetett árért juthatunk telefonhoz, vagy várható a költségek jelentős növekedése? M.E.: A MATÁV tervei szerint a körzeti kiemelt négy város - köztük Tiszaföldvár - már korábban telefonhoz juthatott volna, azonban a megállapodás szerint a szerződő felek a térséget is telefonhoz akarják juttatni. Ennek ára van. A pontos költségek meghatározása hamarosan megtörténik T.H.: A kihelyezett kormányülés hatására milyen fejlesztések várhatók a körzetben? M.E.: Tiszaföldvár igen sokhoz jutott. A kormányülés elviekben elfogadta a rendőrkapitányság létrehozását. Nekünk ez alapvető érdekünk. Még az idén megkezdődnek a Vezseny-Tiszaföldvár közötti kompátkelést felváltó uszályhíd építési munkálatai. Az év végéig aláírásra kerülnek a Martfűt Kunszenmártonnal összekötő - Tiszaföldvárt elkerülő - út megépítésére vonatkozó dokumentumok. A kormány pénzt fordít a térség gázfejlesztésére, úgy mint a kungyalui gázfogadó állomás bővítése. Ez hosszú távon Földvárt is érinti. Oktatásügy T.H.: Más vizekre evezve, érdemes néhány mondatot az oktatásra is szentelni. Lezajlottak a viharos igazgató választások. Mindenki dolgozik, mert dolgozni akar. Erre jött a közalkalmazotti törvény, azon belül is az "F" kategória. Hogyan érintette ez az "égi áldás” az önkormányzatot? M.E.: Megtörtént a közalkalmazotti törvény végrehajtása a megfelelő béremelések vonatkozásában is. A 13. havi illetmények is kifizetésre kerültek. Véleményem szerint ez a törvény kellett. Azonban ezt a törvényt olyan optimista hangulatban hozták, amikor remélték a gazdasági fellendülést. Az idő múltával kiütköztek a törvény hibái is. A végrehajtása egyaránt sért pedagógust, lakost, önkormányzatot. Hátrányban van az a pedagógus, aki időben elvégezte iskoláit, - ne adj Isten három szakon - sérti a több diplomást, akitől meg kellett vonni az "F' lategóriát. Sérti az önkormányzatot, mely azt várta, hogy a pénzügyi fedezetet az állam biztosítja. Igaz, hogy garanciahitelt, de hitelt kellett felvennünk. Sérti az állampolgárt, mert 6 fejlesztést várt, de a fejlesztés helyett ide kellett átcsoportosítani az anyagi erőket. Egy jó szándék mindenkinek a sérelmére valósult meg. T.H.: És főleg a pedagógust alázza meg, aki bérért szeretne dolgozni, de még az alamizsnát is ilyen módon juttatják neki, miközben a közvéleménnyel elhitetik, hogy túl van fizetve. Nagyobb a füstje, mint a lángja, de ez hosszú... Szakmai körökben felröppent a hír, hogy Óvoda-iskola indul településünkön. Mennyire egyéni ötlet ez, mennyire koncepció? Mi várható ettől az új oktatási formától? M.E.: Ez nem tervezés eredménye. Két évre visszanyúlik a kísérlet megkezdése. A kísérlet megkezdője önkormányzati és polgármesteri ígérettel bír. Ez a kísérlet most fog realizálódni. Az ígéret viszont nem köt annyira, hogy ha a kísérlet hiábavalósága bebizonyosodik, akkor is mindenáron támogatnom kellene. Időközben ismereteim vannak arról, hogy ez a kísérlet országosan nem aratott nagy sikert. Véleményem szerint nem kell az iskolát és az óvodát összekeverni. Mindkettő jól működik a maga nemében, ezt kell fenntartani. Le kell ülni az iskolák és az óvodák vezetőinek és szakmailag meg kell ezt beszélniük, és erre a beszélgetésre hívják meg az oktatási bizottságot is. /A szerkesztő megjegyzése: Ilyen esetekben fontosnak tartom az oktatási bizottság koordináló működését, de nem utána, hanem előtte! A konzultáció viszont közben sem árt!/ Kapcsolatok T.H.: Mivel tanár is, gyerek is, meg mindenki unja az oktatásügy cirkuszait, inkább váltsunk témát. Milyennek ítéli Tiszaföldvár kapcsolatát a szomszédos településekkel? M.E.: Én nagyon jól ismerem Cibakháza és Martfű polgármestereit. Nagyon hozzáértő, jó szakemberek. Tökéletesen tisztességes embereknek ismertem meg őket. Személyes kapcsolatunk kifogástalan. Akkor hol a hiba? Ott, hogy mindannyiunknak a településünk érdekeit 100 százalékig képviselnünk kell. Itt ütköznek az érdekek. Megítélésem szerint a körzetben Tiszaföldvár a legnagyobb település. Ettől a várostól mindent elvettek, amit csak lehetett. A város érdeke, hogy ezeket visszakapja. Én nem hangsúlyozom a vezető szerepet, hiszen senki nem tud uralkodni a szomszédján. Több lehetőséget ajánlottam, de nem fogadták el, mert a vezető szerep hangsúlyozását látták benne. T.H.: Van-e olyan dédelgetett álma, amit nem tudott megvalósítani? M.E.: Mint említettem, nagyon sok tervem nem valósult meg, ilyen-olyan okok miatt. Ha egyet említhetnék, akkor az egy kihelyezett főiskolai, vagy egyetemi tagozat létrehozása. Nem egy főiskolát akarok, hanem egy osztályt. Véleményem szerint Tiszaföldvár megérdemelné. A szellemi kapacitás adott. Időközben Szolnokon kettő, Tiszafüreden egy kihelyezett tagozat indult. Még nem mondtam le erről a tervemről. T.H.: Még egy utolsó kérdés. Indul-e a következő önkormányzati választásokon? M.E.: Az én területemen önkormányzati képviselőként indulok. Polgármester jelöltként nem is indulhatok, hiszen az önkormányzati törvény ezt kizárja. Ha lesz egy, vagy több párt, aki felvállal engem, és a többséget ez biztosítja, úgy vállalom a jelölést. Azonban ilyen nehéz beosztásban életemben nem dolgoztam, senkinek sem kívánom. Én nem ragaszkodom mindenáron a polgármesteri székhez. Viszont én nem szeretek félbehagyni munkát, be akarom azt fejezni. T.H.: Köszönöm a beszélgetést.- Gálik András -
