Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-06-01 / 6. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. JÚNIUS A szociális egyensúlyt veszélyeztető üzletek hálózata A talán meghökkentő cím kis magyarázatra szorul. Az 1989/90- cs tanévben szándékoztunk beindítani a gimnáziumban a humánszolgáltató (szociális munkás) szakközépiskolát. Erre készülve, különböző szempontok alapján felméréseket végeztünk Földváron, hogy a majdan itt végző tanítványaink vajh’ találnak-e munkát. Jómagam a fenti témával foglalkoztam. Veszélyeztető üzletek. Létezik ilyen?! Nos igen, mégpedig szép számmal. El kell ismemi, szükség van ezekre az üzletekre, mert minden országban vannak, néhány arab kivételtől eltekintve. Legfeljebb nem ilyen sűrűn. Tudni kell viszont azt is, hogy működtetésük magában rejti a veszélyhelyzetet. A szeszesitalt árusító üzletek egy részéről lesz tehát szó, amelyek a hivatalos nyilvántartásokban vendéglő, presszó, italbolt, büfé, bisztró és palackozott áruk boltja néven futnak, de van egy közös vonásuk... Tiszaföldvár 12.200 (1986.) lakosára 19 ilalméró, illetve italvásárló hely jut - nem számítva az ABC-ket, élelmiszer- és vegyesboltokat -, ami alapján megállapítható, hogy 643 főre jut egy italmérő és kb. 80 százalékban italfogyasztó hely. Ha a nem számítottakat is bekalkuláljuk, akkor még "rózsásabb" a helyzet, mivel a fentiekhez jön még négy ABC, öt vegyesbolt, a Csemege és mintegy 8-10 magánkereskedő. Az így számolt átlag alapján 310-330 főre jut egy italszerző hely. (Csak a szembeállítás kedvéért: településünkön 12.200 főre jut egy egész könyvesbolt.) Területileg hogyan helyezkednek el ezek az üzletek? (A továbbiakban csak az először említett 19 üzletről lesz szó.) A forgalmi szempontokat messzemenően figyelembe véve, a Kossuth úton hat, az Ószőlő Fő úton kettő, a Döbrei J. úton három, a Mártírok útján kettő, az O. Nagy B. úton egy és viszonylag eldugott kis utcákban mindössze négy ilyen jellegű üzlet van. Más felosztásban: Tiszaföldvár Remény úttól a Hunyadi útig terjedő, északi részén 13 üzlet van, míg a fenti határtól délre, azaz a Szőlőben mindössze öt. Ezt az eltérést az a tény határozta meg, hogy ez utóbbi területet már a II. József korabeli térképeken is mint szőlőt tüntették fel, de indokolható azzal is, hogy az északi részen él a lakosság jelentősebb hányada. Nézzük közgazdasági oldalról a dolgot. A 19 egység közül 12-ről sikerült megszerezni az éves forgalmi adatokat, 1986- tól. Eszerint ’86-ban még 30 millió 660 ezer forint volt öszszesen a forgalmuk, míg ’90- ben várhatóan 42 millió 730 ezer forint lesz. Az adatok további boncolgatásából kitűnik, hogy 1986-ban ezen üzletekben hagyott minden földvári - csecsemőtől aggastyánig - kb. 2500 forintot. Ez az összeg 1990-ben a terv szerint - ha túl nem teljesítjük - 3500 forint lesz. Ne feledjük, az ilyen szolgáltatást nyújtó boltoknak egyharmada szerepel a táblázatban, és az sem elhanyagolható, hogy a statisztika a teljes népességet veszi figyelembe, de a gyakorlat az, hogy egyesek "átvállalják" a csecsemők, óvodások, absztinens fiatalok és felnőttek "részesedését", mások meg jelentősen a "fejadag” alatt "teljesítenek". Bízvást feltételezhetjük, hogy a szeszesital-árusítással foglalkozó üzletek törzsvendégei között nem kis számban vannak olyanok, akik nem tartoznak a kulturált ivók közé. (A kulturált ivás receptjét a Hírlap májusi számában közölte Kiss Imre: "Úgy issza a bort, mint ökör a vizet /mert csak annyit iszik, amennyi jól esik/...") Nagy a valószínűsége annak is, hogy e receptet nem ismerők némelyike "erőn felül" költ az italra, azaz a család más, jogosabb, alapvetőbb igényei maradnak kielégítetlenül, rendszerint a családfő eme szokásai miatt. A statisztikai elemzéshez és az igazsághoz tartozik, hogy a vizsgált üzletekben nemcsak szeszesital-árusítás folyik, hanem más szolgáltatásokat is nyújtanak. Mértéktartó becslések szerint bolttól és helytől függően az összbevétel 50-80 százalékát teszi ki a szeszesital-forgalom. Ebből az következne, hogy az egy főre eső 2500, illetve 3500 forint ennek arányában csökken, de ez korántsem igaz, mivel itt lép be a "fekete piac", azaz a "bögrecsárdák" intézménye. Ezeknek a száma nehezen meghatározható, de legalább három-négyszerese a hivatalosoknak. A kárt nemcsak az adózatlan jövedelemmel okozzák, hanem inkább a nem mindig megfelelő minőségű "áruval". Ugyanakkor a hajdan volt "9 órás" rendelet feléjük terelte a rendszeresen fogyasztók egy részét, akiket ügyes "üzletpolitikával" sikerült részben megtartaniuk (pl. hitel van reggel, délben, este és közte állandó nyitvatartás). Az új önkormányzat feladata lesz, hogy mind a meggyőzés, mind a hathatós büntetés eszközeivel lépjen fel e "piac" ellen. Végezetül azoknak írok, akik még olvassák e Hírlapot, de már "úton vannak". Az alkohológia kiváló elméleti művelője, a magyar származású Jellinek, négy lépcsőt határozott meg a kulturált ivástól a delirium tremensig: I. Gyakori ivás a problémák, gondok, feszültségek oldására. II. Titokban, gyorsan sokat inni és mindig legyen alkohol a közelben. III. Munkahelyelhagyás, családi veszekedések rendszeresen, olykor félelemérzet, rendszeres reggeli ivás. IV. Hosszabb részegségi állapot, testi, szellemi leépülés, májzsugorodás. Figyelmükbe ajánlom ismételten Kiss Imre sorait: csak annyit, amennyi jól esik. Varga Csaba Településkutató tábor Tiszaföldváron Martfű, Tiszaföldvár és Cibakháza lakói a közeljövőben egy kissé talán szokatlan jelenséggel találkozhatnak. Sokan lesznek, akikhez június 20 és 27 között egyetemista fiúk és lányok fognak becsengetni, másokat esetleg az utcán állítanak meg azzal a kéréssel, hogy legyenek szívesek, válaszoljanak néhány kérdésre. A kérdések javarészt a lakóhelyre, a rendelkezésre álló szolgáltatásokkal való elégedettségre vonatkoznak, és ehhez kapcsolnak általános jellegű személyi adatokat, mint pl. a válaszadó neme, életkora, iskolai végzettsége. A kérdőív része annak a kutatásnak, amit a megyei tanács megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja végez. A három, meglehetősen szoros kapcsolatban élő településről, egymáshoz való viszonyukról azért szeretnénk minél többet megtudni, hogy a megalakuló önkormányzatoknak javaslatokat fogalmazhassunk meg a további együttműködés leghatékonyabbnak ígérkező formáiról, a meglévő feszültségek, konfliktusforrások kezelhetőségéről, és egyúttal tájékozódjunk a lakosságot leginkább foglalkoztató problémákról. A kérdőívek mellett a diákok interjúkat is fognak készíteni a települések életében fontosabb szerepet játszó személyiségekkel: tanácsi és gazdasági vezetőkkel, a működő pártok képviselőivel, köztiszteletben álló polgárokkal. Tanulmányozzák ezen kívül a Martfűről, Tiszaföldvárról és Cibakházáról megjelent publikációkat, a helytörténeti munkákat. Kérem, fogadják megértéssel az ifjú kérdezőbiztosokat és válaszaikkal, információikkal támogassák kutatásunkat. Németh Zsolt szociológus
