Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-06-01 / 6. szám
1990. JÚNIUS TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 Háló "a víz fölött" "A folyóparton egy vidám társaság mulat önfeledten. Egyszer csak segélykiáltást hallanak a folyó felől. A folyóban valaki fuldoklik. A társaság egyetlen úszni tudó tagja beugrik a vízbe és kimenti a fuldoklót. Ezután folytatják a pikniket. De újra hangokat hallanak a folyóból. Az újabb fuldoklót is kimenti az úszni tudó férfi. Aztán egyre több kiáltás hallatszik. A társaság egyetlen úszni tudó tagja sorra menti ki a fuldoklókat. Amikor éppen megpihen egy pillanatra, egyik barátja a következőket mondja neki: fantasztikus dolgokat művelsz itt a folyóban. De nem lenne hatékonyabb azon gondolkoznunk, hogy miért esnek ezek az emberek a vízbe?" Rappaport ezen tanmeséjét továbbgondolva és aktualizálva, könnyen választ tudunk adni. Az utóbbi évtizedek politikai, társadalmi, gazdasági változásai során a vártnál is többen kerültek szociálisan gyenge helyzetbe - a neurotikus betegek, az alkoholisták, az öngyilkos-jelöltek, a kisnyugdíjasok, a megváltozott munkaképességűek, az állami gondozottak, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők, a munkásszálláson lakó vidéki munkások, a csövesek, a lakásnclküliség különböző fázisaiban lévők, az ingázók, a munkanélküliek stb. A "vízbefulladás" veszélye egyre több embert fenyeget. Tudjuk, hogy elkerülése érdekében a "víz fölé" erős szociális hálót kell húzni, melyhez roppant pénzösszegek és jó szakemberek kellenek. A jelenlegi helyzetben nem várható a háló gyors elkészülése, de minél hamarabb hozzá kell fogni a munkához! Sok esetben a szociális problémák megelőzésére és megoldására kevés a pénzbeni és/vagy/a természetbeni juttatás. Lehet, hogy elsősorban nem is ezekre van szükség. Tudnunk kell, hogy a személyiségben is van erő! Hinnünk V________________________ kell abban, hogy probémáinkat meg tudjuk oldani, hiszen az ember legfontosabb támasza önmaga! Előfordulhat, hogy egyedül nem sikerül, kell a segítség. Ha találunk olyan segítőt, akiben bízunk, aki hitünkben megerősít, aki hozzá tud segíteni ahhoz, hogy konfliktusainkat megoldjuk, ezzel visszakapjuk önbizalmunkat, önbecsülésünket, később már önállóan is tudunk dönteni, cselekedni. Az emberek problémáira érzékeny, segítséget adni tudó szakemberek képzése újra megindult Magyarországon, az elsők között a Hajnóczy József Gimnáziumban, 1989 őszén. A képzés egyelőre kísérleti jellegű. Sok ötlet megvalósítható, a helyi adottságokat is figyelembe véve. Ebben a szakközépiskolában több olyan tantárgyat tanulnak a tanulók, amelyek elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtanak leendő hivatásukhoz. Ezek egyike a család- és társadalomtörténet, amely elméleti óráin megismerik a diákok a család kialakulását, szerkezetének, funkcióinak változásait a hordaközösségtől napjainkig. Ehhez kapcsolódóan foglalkoznak például az ünnepekkel, szokásokkal, hagyományokkal. Az elmélethez gyakorlat kapcsolódik, melynek célja, hogy a tanulók egy-egy háromgenerációs család életútjának meghallgatása, feldolgozása közben érzékeljék, hogy a családok története a társadalom történetétől elválaszthatatlan. A gyakorlat fő elve az élményszerű, érzelmileg alátámasztott "csinálva tanulás", hiszen csak könyvekből nem lehet megtanulni a kapcsolatteremtést, az értő figyelem módszerét. Csak a gyakorlás során tapasztalhatjuk meg azt, hogyan lehet olyan kapcsolatot kialakítani, hogy a beszélőpartner bízzon bennem, megnyíljon előttem. Ehhez a munkához a tiszaföldvári családok segítségét kérte és kéri ezentúl is az iskola. Olyan családok élettörténetével kell megismerkedniük a tanulóknak, amelyeknek mindhárom generációja Tiszaföldváron él, a nagyszülők (vagy legalább egyikük) tősgyökeres földváriak, vagy több évtizede itt laknak, a legfiatalabb nemzedék pedig 12- 13 éves. Természetesen annál érdekesebb és értékesebb adatok birtokába juthatunk, minél messzebbre tudunk visszamenni az időben. Egy családhoz két tanuló mehet egy pedagógus kíséretében. Körülbelül 3-4 beszélgetés szükséges ahhoz, hogy megismerjék a családi rokoni kapcsolatait és élettörténetét. Az eddigi tapasztalataink szerint a tanulóknak óriási élményt jelentett a családokkal történő találkozás, az életútinterjúk készítése, mert a családok kedvesek, készségesek, őszintén segítők voltak. Nagyon sok értékes dokumentumot (fényképeket, iskolai és egyéb emlékeket) bocsátottak rendelkezésünkre. Köszönjük az együttműködésüket. A gyakorlatvezetők stábja - amelynek öt óvónő, három általános iskolai tanár és négy középiskolai tanár a tagja - nevében mondhatom, hogy valamennyien az új, az ismeretlen, az eddigitől eltérő munka iránti érdeklődéssel és lelkesedéssel kezdtük a felkészülést a tantárgy tanítására, az első feladatokra. Ez a munka az emberről szól, az emberért. Felfedező kalandra indultunk, szövetségben a tanulókkal. Számtalan konfliktusra számíthatunk, és sokszor olyan problémákkal szembesülünk, amilyen problémák megoldása korábban nem volt a tanári munka része. Emiatt ez a munka nagyon nehéz. Jó dolog valamit megcsinálni saját elképzeléseink szerint. Jó dolog felelősséggel tartozni a végzett munkáért. Miért ne vállalnánk? Miért ne néznénk szembe e vállalkozás nehézségeivel? Kovácsné Pintér Márta "Öregdiákok" találkoztak Iskolánk régi szép hagyománya, hogy öregdiákjaink 5-10 évenként találkoznak almamaterükben. A legutóbbi, 1990. június 2-án lezajlott találkozó nem tartozik a szokványos összejövetelek közé. Az 1947- ben létrejött gimnázium első három évfolyama tartotta meg rendhagyó találkozóját. Iskolánk egykori diákjai május utolsó napjaiban megkoszorúzták elhunyt tanáraik és évfolyamtársaik sírját. A megjelent 21 öregdiák és tanáraik - dr. Varga Lajos, dr. Varga Lajosné és dr. Szabó Mihályné meghatottam emlékeztek vissza életük négy évtizeddel ezelőtti időszakára, az együtt töltött szép évekre. A találkozó szervezői Tyihák Ernő kezdeményezésére elhatározták, hogy megalakítják a Tiszaföldvárí Diákok Baráti Körét. A szervezési feladatok elvégzésére létrehoztak egy előkészítő bizottságot, amelynek vezetőjévé Nagy Imrénét, a/.iskola nyugalmazott tanárát és igazgatóhelyettesét választották meg. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a létrehozandó baráti kör lehetőséget ad majd arra, hogy az iskola volt diákjai kapcsolatot tarthatnak iskolájukkal, és segíthetik azt feladatai megoldásában. Emellett a baráti kör a nagyközséghez való kötődést is erősítheti. Terveik szerint a baráti kör első közgyűlését 1990. októberében tartják meg. Iskolánk létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett György József, az intézmény néhány ével elhunyt első igazgatója. Ugyancsak Tyihák Emő kezdeményezésére létrejött a György József Emlékbizottság, azzal a céllal, hogy tudományos alapossággal felkutassa a volt igazgató életútját és emlékét érdemeinek megfelelően megörökítse. Az emlékbizottság irányításával dr. Varga Lajos nyugalmazott középiskolai tanárt cs az iskola jelenlegi igazgatóját bízták meg. Fcrcnc/.i György igazgató
