Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)

1990-05-01 / 5. szám

4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. MÁJUS Klub vagy iskola? Ki tüzel az MHSZ bázisra? Manapság már nem puskaropogás zaja veri fel a föld­vári MHSZ meghitt csöndjét. Másféle neszezés hallat­szik az objektumból. Mégpedig a kisiskolások munka­zaja. Az Oszólői Iskola egyik alsós osztálya vert tanyát az MHSZ oktató épületében, innen a gyerekzsivaj. Egyelőre csak egy osztály tanul itt, de ügy hírlik, ősztől több gyereket szeretnének idehozni. Ez azt jelenti, hogy több tanteremre lesz szükség.- Hogyan szeretnék ezt elérni? - kérdezem Borza Attila iskola­­igazgatót.- Létezik egy minisztertanácsi határozat, mely kimondja, hogy az MHSZ klubok működését, kihasználtságát fölül kell vizs­gálni, és ha ez nem megfelelő, akkor fölszámolásra kerül sor. Az így megüresedett épületekre elsősorban az oktatási intézmé­nyek formálhatnak jogot. Erre a határozatra hivatkozva kértük a bázis kezelői jogának átvételét.- Mi indokolja mindezt?- Egy új tagozat indítása miatt növekszik a gyereklétszám, és ha nem sikerül újabb tantermet kapnunk, vissza kell állítani a váltott műszakú tanítást a kisis­kolások között. Azt most nem is részletezem, hány ezer szem­pontból lenne hátrányos.- Önöknek az egész MHSZ- épületre szükségük van?- Igen, feltétlenül. Ha arra szükség van, minden olyan jel­lege megmaradhat a klubnak, ami eddig is megvolt. Jelenleg a bázis a délelőtti órákban nincs kihasználva, tehát a tanítás eb­ben az időpontban nem zavarna senkit.- Ön szerint, annak ellenére, hogy az épület korántsem iskola céljára készült, alkalmas lenne ilyen feladatra?- A főépület helyiségei az emeleten, méretüknél és állapo­tuknál fogva igen, bár az MHSZ itt azzal a kifogással él, hogy rossz a hőszigetelésük, nem fűt­­hetők rendesen, mivel ezek alatt helyezkedik el a nyitott lőtér, és alulról védtelenek a termek a téli hideggel szemben. Vélemé­nyem szerint ez nem lehet kifo­gás, ezek ha léteznek is, nem megoldhatatlan problémák.-A jelenlegi egy tantermet mi­lyen viszony alapján használ­ják?- Az Ószőlői Iskolának ez évi hatvanezer forintjába kerül. Ennyi a bérleti díj. Szerződést kötöttünk a klubbal, a pénzt a számlájukra utaljuk. A klub fenntartója a Lenin téesz. A következő illetékes az ügy­ben dr. Császár Szilveszter, a szövetkezet elnökhelyettese. Neki is fölteszem a kérdést.- Kié az épület?- A megyei MHSZ tulajdoná­ban van, tehát a hírekkel ellen­tétben nem a tsz kezeli. Mi csak a gondnokot fizetjük, valamint évi rendszeres támogatást jutta­tunk a klub részére.- Hogy ítéli meg a hely kihasz­náltságát?- Ez jelen pillanatban szerin­tem sem megfelelő, helyesnek tartom, hogy iskolaként működ­jön tovább. Sőt meg kell, hogy mondjam, saját magam is aktí­van közreműködtem tavaly, hogy az iskola megkapja a tan­termet.- Hogyan képzeli el az MHSZ jövőjét?- Én mint a tiszaföldvári sport­kör társadalmi elnöke, fölaján­lottam a klub vezetőjének, hogy csatlakozzanak hozzánk, de б a megyei egyeztetésre hivatkozva kitért a konkrét válasz elől. Pe­dig ezt jó megoldásnak tarta­nám, mert az az álláspontunk, hogy a bázis kerüljön a helyi tanács tulajdonába, nehogy az MHSZ utódszervezete rendel­kezzék vele.- Mi ebben az ügyben a tanács álláspontja? - kérdezem Csatos Imréné elnökasszonyt.- Támogatjuk elképzelésében az iskolát, de egyelőre még nincs a birtokunkban az épület. Tóth Istvánná vezető óvónő és Borza Attila igazgató írtak egy levelet az MTTSZ megyei titkárának az MHSZ-bázis hasz­nosítása ügyében. A válaszle­vélből idézek most. "A Min.tan. 1022/1990./П.14./ MT határo­zatában támogatja, hogy az MHSZ társadalmi szervezetté alakuljon át. A fenti határozat 4. pontja kimondja, hogy a társa­dalmi szervezetként továbbmű­ködő MHSZ-szervezetek a ke­zelésükben lévő állami tulaj­dont tovább használhatják. Je­lenlegi MHSZ keretekben szep­tember 30-ig működnek a klu­bok, addig eldől, hogy Tisza­­földváron milyen szervezet jön létre a klubtagság akaratából." Ami gond az egyik félnek, nem feltétlenül az a másiknak. Leülök az MHSZ irodájában, amely zsúfolásig telt az okleve­lekkel, kupákkal. Varga Árpád arcán fáradtság, megtörtség. Lá­tom, hogy nem szívesen beszél erről a dologról.- Gondolom, a határozat tu­datában csatlakoztak az utód­­szervezethez, a Magyar Techni­kai és Tömegsportklubok Szö­vetségéhez.- Természetesen, még az el­múlt hónapban döntött így a klubtagság.- Ha jól értem, ez egyértelmű szándéknyilatkozat, nem haj­landók együttműködni az isko­lával.- Igen, bár itt nem is volt szó együttműködésről, csak arról, hogy jönnek és elveszik az épü­letet. Nagyon bánt, hogy olyan emberek ítélik meg az itt folyó munkát, akik nem illetékesek ebben a dologban.- Ön bizonyára személyes tá­madásnak veszi, hogy a község­ben meg akarják szüntetni a klu­bot.- Igen. Én már közel harminc éve látom el ezt a tisztséget tár­sadalmi munkában, és az erköl­csi elismerésen túl egyebet nem kaptam. Most olyan emberek jöttek ide követelőzni, akik semmit sem tettek ezért a bázi­sért. Remélem, azt azért nem várják el, hogy önként és dalol­va menjek innen.- Milyen munka folyik itt je­lenleg?- Lövészet hetente általában három alkalommal, ami a ver­senyek közeledtével sűrűsödik. Ez az állandó programunk, a többi ebben az átmeneti idő­szakban szünetel. De azért ne higgye, hogy mindig csak ennyit csináltunk. Az elmúlt év­ben is nyertünk versenyeket, fennállásunk óta számos kitün­tetést kaptunk, többször vol­tunk - mint országo szintű élen­járó klub - arany fokozattal ju­talmazva. Maga még fiatal, de megérti: ez olyan világ, hogy ha valamit nagyon el akarnak ven­ni, el is veszik. Ha nem akarom, akkor is. Én már minden nap várom, hogy mikor pakolhatok. Az MHSZ épületében egy család lakik, idestova 15 éve. Vajon mi lesz az 6 sorsuk? Bor­za Attila szerint maradhatná­nak, bár lakbért kell majd fizet­niük, ha a továbbiakban nem vállalják a gondnoki állást.- Hogyan képzelik a jövőjü­ket?- Teljesen kilátástalan a hely­zetünk - válaszol könnyes szemmel Rómemé. - Az egész család azon dolgozott hosszú éveken át, hogy minél szebb le­gyen itt minden. Most pedig azt kell hallanunk, hogy elveszik, tönkre akarják tenni... Egy család és megközelítően 60-70 gyerek. Állnak egymás­sal szemben, ellenfelek (ellen­ségek?) lettek. Ki gondolná ezekről a jóindulatú emberek­ről, hogy ilyen ellenérzésekkel fogadják a kisiskolásokat? Pe­dig, ha visszaemlékeznének, nekik is jól jött volna annakide­jén, ha megoldják a délutáni ta­nítás problémáját. Ha nem késő este várják a két gyereket a ta­nítás után, ha az apró lábak nem a sötétben botorkálnak haza. Tudjuk, sokkal egyszerűbb lenne az Ószőlői Iskolára még egy emeletet építeni. Sokkal egyszerűbb lenne egy új iskolát előteremteni. Ha lenne miből. De hiába mormolunk varázs­szavakat, az nem segít. El kell végre dönteni, hogy mi a fonto­sabb! Az MHSZ vagy az isko­la? Demecs Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom