Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-10-01 / 10. szám
2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1990. OKTÓBER ( Folytatás az 1. oldalról) Mindez az akna- és nyílt-felszíni munka dagasztotta-gyarapítóttá az elkeseredést, a gyűlöletet a magyar hazafiak, az idegen eszméktől mentes magyarok lelkében-szívében, s mindez elemi erővel tört ki 1956. október 23-án, ami minden bolsevik propaganda ellenére nem ellenforradalom volt, hanem részben nagy tervszerűséggel előkészített, részben spontán, a magyar lelkekbók-szívekból elemi erővel kitörő felkelés, szabadságharc egy idegen elnyomó hatalom és annak magyarországi kiszolgálói ellen. (Az minden forradalommal együtt járt, hogy különféle, néha egymásnak ellentmondó erők, irányzatok kerülnek felszínre, köztük valóban a szó pejoratív értelmében vett ellenforradalmi erők is. önmagában az "ellenforradalom" szó se nem pejoratív, se nem progresszív értelmű: az előzmények döntik el irányát.) - Nyilván, hogy az a bolsevik "forradalom", amely 1948-tól kezdve Magyarországot évtizedekre vetette vissza az európai polgári fejlődésben, s Magyarországot újból "a hárommillió koldus országává" tette, nem jelentett progresszív forradalmat. Az elfuserált nehézipari utópia ("a vas és acél országa"), a csak súlyos állami segítséggel fenntartott életképtelen termelőszövetkezetek, vállalatok, a súlyos válságokkal permanensen küzdő művelődéspolitika, a magyar értelmiségi elit gleichschaltolása, a kiváltságosok, a külön üzletekben vásárló, háromelemis gondolkodású, félművelt, képzetlen politikusok baklövései, pazarlása, félelmetesen görcsös ragaszkodása a hatalomhoz, a magyar népi-nemzeti tudat kiirtási kísérlete, egy idegen hatalomnak való kiszolgáltatottságunk robbantotta ki 1956. október 23-át, amelyben a magyar hazafiak találkoztak egy célért, a valóság-lehetőség keretein belül szabad, független Magyarországért. Vállalták e szabadságharcosok a halált, majd később az emigrációt, golyót, akasztófát, félholttá vagy halottá verést. S minden a szomorú vég 1956. november 4-étől fokozatosan be is következett Kádár-Csermanek János minden, még a Magyar Rádióban is megerősített ígérete ellenére. Elszabadult a gyűlölet pokla, működött a gumibot, a puskatus, a vasláncra kötött vasiakat, puskavessző, évekig tartott a kivégzések sora, gyűltek a kivégzett hazafiak a 301 -es parcellában és szerte az országban. Végre elkövetkezett a nagy elégtétel ideje, a kivégzett, megkínzott-megnyomorított magyar hazafiak igazságtétele, s 1956. október 23-a éppen úgy nemzeti ünnepünk lett, mint 1848. március 15-e. Iszonyatos teher nehezedik ránk! Negyvenkét év minden súlyos bűne, hazaárulása, pazarlása, országrontása, vidéki kiskirályok rémuralma, csökönyös-buta dogmatizmusa, kegyetlensége, az ország kiszipolyozása, az új 3 millió magyar koldus, a majd egymillió bűnöző, alkoholista, a magyar természeti környezet lerontása... Az ország "helyretétele" nem száz nap, nem néhány év munkája, hanem hosszú évtizedeké! Ehhez kellene a magyarság józan, gondolkodó rétegeinek, csoportjainak, osztályainak a belátása, megértése, áldozatos tűrőképessége!!! Dr.Varga Lajos Kié a Tiszaföldvári Hírlap? Ez volt a címe az Új Néplapban a választások idején lapunkról megjelent írás címe. Bár a lap felelős szerkesztője a Néplap hasábjain megválaszolta a cikket, mégis úgy érezzük, hogy nekünk is foglalkozni kell a kérdéssel. Erre indít bennünket a tisztánlátás igényén kívül Bicskey István olvasói levele is, melyet a levelezési rovat közöl. "Kié a Tiszaföldvári Hírlap?" E kérdés fel sem merül abban, aki ismeri az újság keletkezésének történetét. A Tiszaföldvári Polgárok Társulata 1989. áprilisában megalakulásakor egyik célkitűzéseként fogalmazta meg helyi közérdekű lap indítását. A próbaszám 1989. decemberében jelent meg. Az újság alapítója és fenntartója a Tiszaföldvári Polgárok Társulata. Minden újság indításakor az első negyedév költségeit meg kell előlegezni, és erre a Társulatnak nem volt fedezete, a helyi termelőszövetkezet és áfész minden ellenszolgáltatás igénye nélkül 50- 50 ezer forinttal járult hozzá az indítás költségeihez. A lap azóta havonta jelenik meg, önfenntartó, honoráriumot sem a cikkek írói, sem a terjesztők, sem a szerkesztő bizottság tagjai nem kapnak és nem is igényelnek. A Társulat és a szerkesztő bizottság a község lakosságát szerette volna tájékoztatni a választások előkészületeiről, megismertetni az olvasókkal valamennyi választásokon induló párt és társadalmi szervezet jelöltjeit és programját. Ennek érdekében 1990. augusztus 23-án az önkormányzati választások előkészítésével kapcsolatos tárgyaláson felajánlottuk az indulóknak egy választási különszám megjelentetését, illetőleg a szeptemberi szám választási hirdetésekkel való bővítését azonos feltételek és közös költségviselés mellett oly formában, hogy az erre igényt tartók az igénybe vett újságoldalak költségeit viselik. Ezzel a második lehetőséggel csak a Tiszaföldvári Polgárok Társulata és a Demokratikus Ifjúsági Olvasókör kívánt élni. A lap megszokott 12 oldalas terjedelme nem csökkent, a két szervezet a felmerült pluszoldalak költségeit kifizette. Annak érdekében, hogy a lakosság tájékoztatása ne legyen egyoldalú, az újság közölte a helyi választási bizottság hirdetményét, amely valamennyi jelölt nevét, és a listás jelölteket is tartalmazta. Közöltük továbbá a választási körzetek területi beosztását. V_____________________________ Jog szerint igaz, hogy a Tiszaföldvári Hírlap a Tiszaföldvári Polgárok Társulatáé, de a szerkesztő bizottság célja és törekvése mindig is az volt és jelenleg is az, hogy az újság Tiszaföldvár közéletét, mindennapjait, az itt élő embereket mutassa be és azokat szolgálja. Ezért szerepel az újság fejrészén, hogy "Tiszaföldvár Polgárainak Lapja". A Hírlap igazában akkor tud ennek a célkitűzésnek megfelelni, ha a lakosok nemcsak olvassák a lapot, hanem véleményüket közölni is akarják. Ez annál is inkább fontos, mivel az újság szerkesztői "amatőrök", és nincs lehetőségük minden közérdeklődésre számot tartó kérdéssel megismerkedni és azt feldolgozni. Ezért, mint ahogyan azt már többször is jeleztük, köszönettel vár a szerkesztő bizottság minden cikket és levelet. ígérhetjük - ami eddig is gyakorlatunk volt -, hogy a közérdekű kérdéseket nem hallgatjuk el, és a véleményeket, írásokat pártállásra és meggyőződésre tekintet nélkül közöljük. Közvetlen terveink között az szerepel, hogy ifjúsági és gyermek rovatot indítunk a tanulók bevonásával, valamint rendszeresen beszámolunk a helyi rendőrség segítségével a rendőrségi hírekről. Szívesen helyt adnánk a születési, házasságkötési és halálozási híreknek, amennyiben ehhez az érintettek hozzájárulásukat adják. Feltett egy kérdést a szerkesztő bizottság is magának. Ebben a községben, ahol az önkormányzati választásokon csak a 1 akosság negyede vett részt, mit tud tenni az újság annak érdekében, hogy fölkeltse az emberek érdeklődését lakóhelyük, környezetük dolgai iránt, ne csak lakói, polgárai legyenek a községnek. A szerkesztő bizottság felajánlja ezúton is a megválasztott önkormányzatnak az egyetlen helyi újság nyilvánosságát. Szívesen közöljük az önkormányzat elképzeléseit, lehetőséget biztosítunk az ezzel kapcsolatos vitákra. Rendszeresen hírt kívánunk adni az önkormányzat üléseiről, tájékoztatjuk a lakosságot a döntésekről. A Tiszaföldvári Hírlap az új községi vezetéssel a továbbiakban hasznosan, jó szándékkal és közös akarattal kíván együttműködni. Természetesen az eddig is hangsúlyozott pártatlanságát, függetlenségét, objektivitását, önálló véleményét megőrizve. Szerkesztőbizottság
