Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)

1990-10-01 / 10. szám

1990. OKTÓBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 3 Választás ’90?!? A helyhatósági választás első forduló­ján, szeptember 30-án készült beszélgeté­sek közül válogattunk néhányat, amelyet közreadunk, s az új önkormányzat fi­gyelmébe is ajánljuk. TH: - Önök mint házaspár jöttek el a választásra. Mit várnak a helyhatósági sza­bad választástól? Romhányi János és felesége: Azért jöt­tünk el, mert jobb világot várunk, azért, hogy jobb legyen a helyzet. Mi úgy gondol­juk, hogy mindenkinek becsületbeli ügye és kötelessége, hogy szavazzon. Most a saját sorsunk felett őszintén tudunk dönteni. TH: Kiben bízott, kire adta a voksát Gá­bor bátyám? Nagy Gábor: Én a kisgazdákban bízom. Remélem, most fölébrednek, s nyugodtan termelhetünk. Az a helyzet, hogy nagyon úgy néz ki a dolog, hogy nem akar semmi alakulni, csak az áremelés. Most sem tud­juk, hogy mire szavazunk, vagy hogy lesz-e ennek értelme, mert az új emberek is majd felülről kapják az ukázt. TH: Gulyás Károlytól érdeklődöm: Mi­ért kellett ilyen sokáig várnod, hogy leadd a voksodat?- Ugyanazt játszák el velem, mint az előző két szavazásnál. Itt lakom ebben a körzet­ben, de ennyi idő nem volt elegendő, hogy a nevemet felvegyék a listára, így utólag vettek fel. TH: Mindezek ellenére miért jöttél el sza­vazni?- Érdekel, hogy mi lesz holnap, mi lesz utána, és szeretnék én is hozzátenni valamit ehhez, hogy megváltozzon ez a kilátástalan helyzet. TH: Kovács Lászlóné és özv.Csokán Já­­nosné együtt jöttek szavazni. Mit tetszenek várni az új önkormányzattól?- Azt, hogy megoldják a helyi buszközle­kedést, s nyugodtan, fájós lábbal is le tud­junk menni a strandra. Reméljük, hogy a nyugdíjon emelnek, vagy megállítják a nagy áremelkedést, mert mi is szeretnénk többször húst enni, nem csak egyszer egy hónapban. A szavazó urnánál Szegedi György­­né TH: Szegedi Györgyné nemrég költözött haza családjával. Mint újra tiszaföldvári la­kos, hogy értékeled a választást?- Szerintem nagyon jó, azokra szavazok, akiket leginkább ismerek és úgy gondolom, hogy tudnak engem képviselni. TH: Miért tetszett eljönni szavazni? - kér­dezem Zagyi Sándornét.- Nem értek én a politikához kedves, de hátha ez a nagy drágaság megszűnne, mert mi 3500 forintos nyugdíjasok már nem bí­runk létezni. Nekem is nagy családom van, 13 unokám. Jelöltemén is egyet, lehet, hogy nem ezen múlik, de az kellene, hogy ma­guknak, fiataloknak jobb legyen. TH: Hajlandó-e néhány szót nyilatkozni? - kérdezem Hőgye Andrást.- Sokunk előtt nem tiszta ez a választás, de nem tudtuk, hogy ezek választják meg a polgármestert. Az a véleményem, hogy csak olyan embert válasszanak a község élére, aki valamit tesz is, mert idáig Tisza­­földváron nem csináltak semmit sem. Olya­nok vagyunk, mint az állam, el vagyunk ülve. Nincs az embereknek kedve, de ha látnák a segítséget, itt is lenne társadalmi munka. TH: Mint ismeretes, az első fordulóban egyetlen körzetben sem született eredmény, ezért a választási bizottság október 14-ére új választást írt ki, ennek eredményét la­punkban közöljük, s lapzártakor még nem ismert a bíróság döntése, hogy a 8. válasz­tási körzetben pótválasztást kell-e tartani. Ez is egy véleménysor, a község lakosai­nak véleménye. Bacsó József Gulyás Károly adja le szavazatát Kovács Lászlóné és özv.Csokán Jánosné voksol

Next

/
Oldalképek
Tartalom