Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban
elfogadjuk, akkor merőben érthetetlen Györffy György leírása az Árpád-kori itteni átkelésről. „A Tiszán átkelők a vámos Poroszlónál a Tisza mellékágán, a Cserőn, majd a vámos Örvénynél magán a Tiszán hajóztak át Füredre..." 45 . Áthajózásra a nevezett helytől ugyanis nincs szükség, hiszen innen Füred szárazföldön is elérhető volt. Magyarázatként erre nézve azt mondhatjuk el, hogy a Cserő a Zátony-erdő (Örvényi-erdő) déli részén szakadt ki a Tiszából s mivel ezen a ponton valóban zátonyt épített a folyam, és sziget keletkezett, melyet a térképek 46 Általjárónak neveztek. Az örvényi rév eredeti helye ennek alapján ettől délnyugatra a falu közelében volt, ugyanis ekkor Örvény közvetlenül a Tisza mellett feküdt. A rév eme eredeti helyére utal, hogy a régészeti feltárás egy Füred alá vezető utat is felszínre hozott 47 , ezt a füredi helynévagyag Alsó-Debreceni-útnak • 48 nevezi. Ez az út Füred belterületét délről elkerülve haladt a Patkós irányába. Alacsony vízállás mellett tehát a Poroszló felől érkezők az Általjárón keresztül szárazföldi úton érték el az örvényi révet, s haladtak tovább az Alsó-Debreceni-úton. Magas vízállás esetén csakis hajóval lehetett közlekedni, mely az Általjárónál előbb lehajózott Örvényig, ahol elvégezték a vámolást, majd a folyásiránnyal szemben Füredig hajóztak, s innen vált lehetővé most már szárazföldön a továbbhaladás. Ehhez képest a 14-15. század folyamán lényeges változás következett be azáltal, hogy az Általjárótól délre húzódó Tisza-szakasz, mely mellett Örvény kiépült, lefüződött a főmederről, morotvává vált. Ennek következtében került át a rév a régészeti feltárás során megállapított helyre. Ekkortól vált rendszeressé, hogy az átmenő forgalom nemcsak időszakosan, hanem teljes egészében érintette Füredet. Az eddigiekből világosnak látszik, hogy Füred földrajzi adottságai révén kapcsolódhatott be az örvényi rév fogalmába, mely igen 45 Györffy. III. 56. 46 Sugár. 1989. A1, B1. sz. térkép 47 Korek. 1973. 35. 48 Fekete, é.n. 3.,Tf.tan. 5. kötet
