Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)
I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban
fontos láncszeme volt annak a kereskedelmi útnak, mely kelet-nyugati irányban a 13-14. század során (s talán a római és avar-kori előzmények miatt korábban is) jelentősnek volt mondható 49 . Eme jelentőségét, mint már mondottuk, elsősorban a só szállítása biztosította. Az egész középkor folyamán ugyanis a királyi kincsestár nélkülözhetetlen jövedelemforrása volt a sóbányászat monopóliuma. Emellett a királyi kifizetések egy részét, például a királyi alapítású monostorok évdíját és és katonák zsoldját sókockákban fizették ki a XII. században, tehát a só közvetlen fizetőeszközként funkcionált 50 . Sugár István a Hunyadiak és a Jagellók korából idéz példákat arra, hogy a máramarosi sószállító hajók, királyi rendelet alapján, megszabott mennyiségben (40-50 db.) sókockát voltak kötelesek fizetni a tiszapalkonyi szegye megnyitásáért. 51 A fentiekből kitűnik, hogy a sószállítás biztonságához legfelsőbb érdek fűződött. Emiatt biztosak lehetünk abban, hogy Füred ilyen szempontból már a 13. század folyamán fontossággal bírt hiszen a szekerek forgalmának akár időszakos átvezetése is megbízható út kiépítésével és egyéb költségekkel járt. Ismereteink szerint ugyanis Füred középkori belterületén (illetve annak közelében) legalább három helyen volt szükség olyan vízállások (vízfolyások) áthidalására, melyek észak-déli irányban átszelve az ártéri szigetet, akadályt képeztek az áthaladó sószállító jármüvek számára. Nyugatról keletre haladva először a Hosszú-szék nevezetű vízállást illetve az ezzel kapcsolatos vízfolyást 52 , majd a jelenlegi Kálvin köznél behatoló és a Szőlősi út irányába forduló Patakot 53 , végül a település déli részétől a Kenderföldekig terjedő Akasztófertőt 53 kellett áthidalni.Meg kell jegyeznünk, hogy a révtől a településig / illetve fordítva/ vezető forgalmat a középkor folyamán az Örvényi út bonyolította le amit pontosan mutat Leitzner térképe //Sugár 1978 . A47/. Ezeknek az áthaladást elősegítő műtárgyaknak 49 Magyar Kódex 1. 344. 50 Engel. 1990. 179-80. 51 Sugár. 1979. 17-18. 52 HML VII-1/a/217. 4. sz. 3. 53 HML VII-1 /a/217, l.sz.
