Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

Mindezekre a feltételezésekre már csak azért is nehéz meggyőző érveket felhozni, mert ellentmondás létezik Györffy György és Kristó Gyula felfogása között abban a tekintetben, hogy hol is tartották szállásaikat a kabarok. Előbbi ezeket inkább a bihari dukátusban helyezné el, utóbbi pedig hajlik a kabar-palóc azonos­ság elfogadására, így arra, hogy a kabarok Heves-hegyvidéki és borsodi területeken is jelen voltak. 17 Füred esetében ez azért fontos, mert az északi és déli határrészek birtoklása több évszázadra elkülönült, a Körös-foktól északra elterülő részek a váradi püspök­ség birtokba helyezéséig királyi tulajdonban voltak, délen pedig a királyi tárnokok Komját nevü földjét a XIII. században már világi kézen, a Tomaj hely birtokában látjuk. 18 Ezeknek a honfoglalás-kori előzményeknek köszönhető az, hogy az államszervezés egyébként igen hosszadalmas folyamata során Füred négy közigazgatási egységgel került szomszédságba, s mivel ezek nemzetiségi szállásterülettel való összefüggése köz­ismert, ilyetén szempontból máig meglévő sajátos (perifériális) helyzetünk bizonyára innen ered. Legkorábban délről a Kemejnek nevezett részekkel kerülhetett szomszédságba Füred. A kemeji részek területe, mint azt V. István egyik 1271. évi oklevele tanúsítja, Kis-Szolnok megye keretébe került, de ez a Kunság kiváltságolása miatt a XIV. század közepétől megszűnt úgy, hogy északi felét Heves megyéhez csatolták, és így neve (a Kis-Szolnok analógiájára) Kis-Heves lett, s ezt a részt egyházi tekintetben a hevesi főesperességhez vonták. 19 Füred Kis-Szolnokhoz tartozására eddig nem merült fel adat, viszont a XV. századtól kétségtelenül Kis-Heveshez számították. Nyugatról, északnyugatról Újvár, később Hevesújvár megyével voltunk szomszédosak, illetve ehhez tartoztunk a fent mondott időtől. Észa­kon, mivel az Eger folyó és a Tisza akkor elhatároló tényezőnek számított, Borsoddal, kelet felől pedig Szabolccsal tartottunk 17 Györffy. III.Heves megye bevezetés, Kristó. 1980.455,467. 18 Györffy.III.109. 19 Kovács B. 1987.173.

Next

/
Oldalképek
Tartalom