Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek Tiszafüred középkori és újkor eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 5. Szolnok, 2002)

I. Füred és környéke az Árpád- és az Anjou-korban

szomszédságot sőt a Réten Borsod megyei területek és szabolcsi falu létezéséről tudósítanak a források.

20 Rátérve most már a körülöttünk elhelyezkedő települések legkorábbi rétegére, azt láthatjuk, hogy honfoglalás kori fejedelmi majd királyi udvarszervezethez tartozhatott védelmi, ellenőrző szerepkörben: a valaha volt Tarján, Magyarád és Örs, a szolgáltató népek települései lehettek: Berectelke, Halász, Szőlős, Ráboly

21 valamint Kormát és Szekeres.

22 Hevesvár mint Hevesújvár megye központja kialakulásával a XI. századtól válik teljessé a szolgáltatónépek hálózata, amikor halászok (Mohágytő), lovászok (Nána és a körülötte lévő falvak) és szurokfőzők (Poklos) várszervezethez tartozásáról tudunk. Ezzel egyidejűleg jöttek létre a borsodi várnépek és belső védelmi vonal

23 kiszolgálására, eltartására rendelt birtokok tőlünk északra: Montaj és Pély borsodi várnépek birtoka volt, Bábolna valószínűleg a hevesi udvarispán egyik poroszlójának nevét őrzi,"

4 és lehetséges, hogy a távoli Lövő székely íjászai illetve utódaik valamiféle szerephez juthattak Füred történetében. Ugyancsak a XI. század második felétől számolni kell a százdi valamint a későbbi alapítású ohati és zárni apátságok hatásaival, melyek Szabolcs megye irányából érték a Rét vidékeit, miközben Dorogma Füredtől északkeletre talán már a honfoglalás ideje óta Örvényhez hasonló; jelentős átkelőhelyi szereppel bírt. Látható tehát, hogy környékünkön eltérő foglalkozású és feladatkörű települések foglaltak helyet, így csak az ezekre vonatkozó adatokkal tényekkel együtt lehet értékelni a Füreddel kapcsolatos fejleményeket. Ebbe a tágabb környezetbe illeszkedett településünk, melynek későbbi határain belül helyezkedett el kezdetben Tám és Komját, Szekeres, továbbá Kócs elbirtoklása kapcsán a XVI. századtól 20 Sugár. 1980.1

33.sz.okl., Németh. 1997. 21 Huszár.2001.52-55. 22 Komját: Györffy.III. 109., Szekeres: Németh. 1997. 23 Györffy. 1977.454., Mo.tö. 1/2.876. 24 Györffy.1.754.