Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)
Borus József: Tiszafüred a szabadságharcban
a) 1848 márciusától 1849februárjáig — a forradalomtól a Tiszántúlra vonulásig A Heves és Külső-Szolnok vármegye tiszai járásának tiszántúli részében fekvő Tiszafüred története 1848 tavaszán és nyarán nem igen tér el az ország sok más községe történetétől: a pesti forradalom híre, új törvények, jobbágyfelszabadítás, nemzetőrség. A megye három zászlóaljba szervezett nemzetőrségének legnagyobb létszámú, 4800 főből álló, 3. számot kapott zászlóalja került ki a tiszai községekből 1 — közöttük több százan voltak a mintegy 5000 lakosú Tiszafüredről. A fővárosból és a megye székhelyéről érkező hírek, az eddig jogtalan tömegek politikai szereplése, új vezetők megjelenése, — mindez mutatta, hogy ország- és megyeszerte valami új megy végbe, olyan, amire eddig még nem volt példa. Május végén azután megindul a toborzás az új honvédségbe; Heves és Külső-Szolnok több más megyével egyetemben Pest városába küldi önkénteseit. Ezeket előzőleg Egerben toborozták, utóbb pedig a megye más helységeiben is. Ismeretes, hogy a megye honvédújoncai a fővárosban felállított 2. zászlóaljba kerültek. 2 A tiszafürediek a nemzetőrségben és a honvédségben való részvétel mellett jelentős támogatást adtak országszerte ismert iparukkal is a szerveződő honvédelemnek. A tiszafüredi magyar nyergek már a 18. században szerepelnek, így nem véletlen, hogy a szabadságharc legfőbb politikai vezető testülete, az Országos Honvédelmi Bizottmány a hadfelszerelésnél a tiszafüredi nyergesek munkáját éppúgy számításba veszi, mint a kulacskészítők tevékenységét. 3 1 A megye nemzetőrségére néhány adat Szederkényi N.: Heves vármegye története. IV. k. Eger, 1893. 398-399. o. 2 Urbán A.: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Budapest, 1973. 241., 243., 253. és 346. o. — ez utóbbi helyen a 295. jegyzet. 3 Vályi K. A.: Magyar országnak leírása. !. k. Buda, 1796. 698. o. és Fényes E.: Magyarország leírása. II. k. Pest, 1847. 240. o. — Nyergek Tiszafüredről 1848-ban: Kossuth nov. 10-i rendelete a hadügyminisztériumnak, Kossuth Lajos Összes Munkái. Sajtó alá rendezte Barta István. XIII. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élen. I. rósz. Budapest, 1952. 391. o. — 1849-ben: Mészáros Lázár hadügyminiszter jan. 18-i válasza Kossuthnak, ugyan c munka Il.rész (a továbbiakban: Kossuth XIV.) Budapest, 1953. 162. o. és Kossuth febr. 13-i válasza Rcpcczky Ferencnek, u.o. 429. o.; c levélben van szó a kulacskészítőkről is.
