Füvessy Anikó szerk.: Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből (Tiszafüredi Tanulmányok 4. Szolnok, 2000)
Borus József: Tiszafüred a szabadságharcban
Ebbe a tevékenységbe hozott döntő fordulatot az év legvége, főleg pedig az 1849. esztendő legeleje. A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása folytán az OHB és az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét, egyidejűleg a fővárost kiürítették; a hadiipar fő bázisává Nagyváradot jelölték ki. A nagy költözködés 1848 utolsó napján, szilveszter éjszakáján kezdődött, Pestről Szolnokon át, eddig részben a már kiépített vasútvonal felhasználásával, innen pedig tovább keletnek a Tiszántúlon Debrecen, illetve Nagyvárad irányába. 4 Kevésbé ismert, hogy a politikai és katonai vezetés a Pest — Szolnok vasút- és útvonal tehermentesítésére, de legalább ugyanilyen mértékben a szolnoki Tiszahíd zsúfoltságának csökkentésére a különböző állami, köztük katonai javak szállítását a Pest — Hatvan — Gyöngyös — Kápolna — Füzesabony — Poroszló — Tiszafüred útvonalon is megszervezte. Ezen elhatározás megszületését az tette lehetővé, hogy Tiszafürednél 1834 óta állandó fahíd vezetett át a Tisza medre fölött. 5 A szállítások zavartalanságának biztosítására Tiszafüreden katonai parancsnokságot állítottak fel, kiskéri Tóth János hadnagy, 1849. január 18-ától főhadnagy vezetésével. 6 A különböző szállítmányok egy része, részben szállítóeszköz hiánya miatt is, egy ideig Tiszafüreden maradt; őrzésükről, majd továbbszállításukról a térparancsnokságnak kellett gondoskodni. Ráadásul nemcsak Pest, hanem Miskolc felől is érkeztek szállítmányok: 1849. január 12-én Tóth János azt jelentette Debrecenbe az OHB-nak, hogy a Miskolcról érkezett nagy mennyiségű lőport és 2200 ágyúgolyót továbbszállíttatja. 7 A Pestről Hatvanon át itt Debrecenbe vezető úton 1849 első heteiben nemcsak kincstári javakkal megrakott szekerek közlekedtek, hanem 4 OHB = Országos Honvédelmi Bizottmány. A kiürítésre Kossuth XIV. passim és Barta /.: Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. Hadtörténelmi Közlemények, 195^. 2. sz. — 1848/49 hadtörténetére 1. a Magyarország hadtörténete I., Bp. "1985 Bona Gábor által írt 7., Szabadságharc 1848-49-bcn c. fejezetét, legújabban pedig A szabadságharc katonai története c. tanulmánykötetet, Bp. 1998. 5 Az útvonalra Kossuth jan. 16-i utasítása Madarász Lászlónak, Kossuth XIV. 150—151.0. — a hídra Tariczky E.: Tiszafüred vidéke. Rgcr, 1892. 14. o. 6 Tóth János adatait 1. Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp. 1988. 612. o.; a honvéd és nemzetőrtisztekre ugyanő: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848—49, Bp. "1987; ill. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban, I. A — Gy, Bp. 1998, II. H - Q, Bp. 1998. Tóth János jelentése és Kossuth jan. 14-i válasza Kossuth XIV. 134. o.
