Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós szerk.: Természettudományi tanulmányok (Tiszafüredi Tanulmányok 1. Szolnok, 1985)

Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József: Tiszafüred természeti viszonyai

TISZAFÜRED TERMÉSZETI VISZONYAI* Dr. Borsy Zoltán - Dr. Szabó József Tiszafüred az Alföld közepén elterülő Nagykunság ÉNy-i szegélyén a széles tiszai ártér mentén fekszik. A község sajátos fekvése következtében határai kiterjednek a tiszai ártérre és K-en a Hortobágyra is. Ha Tiszafüred környékén járunk, jól látszik, hogy a község határa különböző természeti földrajzi egységeket foglal magába. Az is szembetűnik, hogy ennek a területnek a formálásában — legalábbis helyenként - igen fontos volt a Tisza felszínalakító tevékenysége. Még a település alaprajzának kialakulásában is sokat számított a folyó korábbi oldalozó eróziós tevékenysége, amellyel a Nagykunság ÉNy-i szegélyét változatos futásúvá tette. A buckák sárga homokja pedig arról tanúskodik, hogy a felszín formáinak alakításában a szél is tevékenyen kivette a részét. A látottak alapján felmerül bennünk a kérdés, hogy a mozaikszerűen tarka felszín hogyan és mikor alakult olyanná, amilyennek ma azt látjuk. I. A terület fejlődéstörténete Ha az alföldi viszonylatban változatosnak mondható tiszafüredi határ természeti földrajzi viszonyait alaposan meg akarjuk ismerni, vizsgálódásunk során vissza kell tekinteni az elmúlt geológiai időszakokba. A táj fejlődéstörténetét a középső pliocén időszaktól indokolt nyomonkövetni. Abban az időszakban (mintegy 6—7 millió évvel ezelőtt) hazánk területének nagyobb részét a pannóniai beltó foglalta el. A beltó vize legnagyobb kiterjedése idején a Bükk- és a Mátra-hegység D-i lejtőit ostro*A kézirat 1980-ban készült.