Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

tiszakürti Léderer testvérek 2721 hold birtokon gazdálkodtak Tiszafüred határában. A legtekintélyesebb tiszafüredi zsidó polgárok, mint a legtöbb adót fizető fürediek bekerültek a városi és a megyei képviselőtestületbe is. 1883-ban a megyei testület tagja volt: Blau Jakab, Klein Jakab bérlő Poroszló, dr. Menezer Ignác. Rosinger i Lajos és Ernst Péter. A járásban a legtöbb adót fizetők közül 1910ben 5. Léderer Gyula, 11. Klein Sándor, 12. Klein Zsigmond, 1 iszaörs; 2\.Flam Ignác, 23.dr.Soltész Henrik ügyvéd, 28. ll'i/dmann Lipót földbérlő, Tiszaszőlős. A leggazdagabb családok, akik a kereskedésből felhalmozott tőkéjüket földbirtokba fektették, a XX. század első évtizedében sorozatosan költöztek el Füredről. Rosinger Lajos nagybérlő 1910l

c

)2() között a debreceni hitközség elnöke volt. Czeizler Soma felesége 1929-ben Egerben vezetett mintagazdaságot. Az Ernst család leszármazottai - ügyvédek, orvosok - a század elején Egerből, Miskolcról, Debrecenből látogattak vissza egy-egy érdekesebb rendezvényre. A tiszafüredi zsidók szerepe a helyi iparban, kereskedelemben, vendéglátásban és a hitelszervezetekben A XIX. és a XX. században egyaránt sok zsidó iparos volt a helyi mesteremberek között. Az 1827/28-as összeírásban négy iparost tüntettek fel, foglalkozásuk közelebbi megjelölése nélkül. Az első anyakönyvekben szerepel egy 'anyagfestő' és egy 'francia szabó'. Füreden ősi mesterség volt a nyeregkészítés, a XIX. századból tudunk egy zsidó nyeregkészítőről, Némethy (Deutsch) Adolfról is. Az 1877-es összeírásban mindössze 14 zsidó iparos és