Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

hét kereskedő neve szerepel. Az 1891-ben alakult Ipartestület vezetésében is fontos szerepet töltöttek be. Jellegzetes zsidó foglakozás volt a szabó mesterség. A különböző források jónéhány mester nevét örökítették ránk. Az első, a halotti anyakönyből ismert 'hotür', francia szabó Stern Izrael, aki Miskolcon született, és 1851. július 3-án halt meg 42 éves korában. Schwarcz Mór helybeli származású volt, 1893-tól 1944-es elhurcolásáig tartotta fenn férfi- és nőiszabó műhelyét. Járt Bécsben, Berlinben, Párizsban is. Funk Sámuel esztergályos és Funk Jenő cipész testvérek voltak, Késmárkról házasodtak Füredre a múlt század végén. Sámuel e század elején megjárta Amerikát, hazatérte után családjával elköltözött innen. Funk Jenő az első világháború után is itt dolgozott. Spitzer Alajos lakatos volt, komoly felszereltségű gépműhelyt üzemeltetett. A két világháború között dolgozott asztalosként a két Fischer testvér: Henrik és László. Korszerű, villanygéppel felszerelt műhelyük a Fő utcán, a zsidó templom mellett levő házukban volt. A múlt század végén került ide Máramarosból házassága révén Herskovics Henrik (Chájem) kovács, aki ezt a nem tipikusan zsidó mesterséget művelte. Nyolc gyermeke született, 81 éves korában Auschwitzban halt meg. A XIX. és XX. századból tudunk több órás működéséről is a városban. Weiszmann Dávid fia, Miksa 1874-től gyakorolta az órás mesterséget, mellette dohánytőzsdét működtetett a századforduló idején. Fia, Ignác jómódú órás és ékszerész, 1904-ben nyitotta meg üzletét, amelyet fenntartott 1944es elhurcolásáig. A gazdasági mobilitás egyik kiváló példáját mutatta Lőw Sámuel, aki az 1870-es években bádogosként dolgozott, szikvízüzemet is fenntartott, majd 1888-ban megalapította az első nyomdát Füreden. 1893-ban Egerbe költözött, ott már nagyobb