Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

nyomdát vásárolt, ő volt az Eger című lap kiadója. Fia, Béla az 1930-as években egri bankigazgató. 1894-1897 között a nyomdát a Kohn család működtette, majd elköltözésük után a Goldstein család vette át. A füredi újságok kiadói is ök voltak, színvonalas kiadványokat készítettek. A nyomda mellett papír- és könyvkereskedést is fenntartottak, sírkőkészítő üzemük termékei mai is láthatók Tiszafüred különböző temetőiben. A kereskedelemben felhalmozott vagyon megjelent az ipari L .Tuházások területén is. Flamm Ignác az 1880-as években Egyekről került Füredre. Földbirtok vásárlása mellett ő építtette az első helyi gőzmalmot, majd 1912-ben a téglagyárat. Gőzmalma mellé 1892-ben gőzfürdőt építtetett. 1906-ban megalapította a Tiszavidéki Bankot, amelynek 1930-ban bekövetkezett halálakor igazgatója is volt. Többször választották hitközségi elnökké. Blau Jakab Zsigmond nevű fia 1893-ban hagyta abba a gazdálkodást. Fiai, Albert és Lajos 1902-ben alapították meg a Tiszafüredi Ecset- Meszelő- és Kefegyár Rt-t. A gyár számára egész ipari komplexumot építtettek: gőzmalmot, gyárépületet, raktárakat, majd 1910-ben villany fejlesztő telepet is. Az 1900-as években 100 munkást foglalkoztattak, ez volt a legnagyobb ipari vállalkozás Tiszafüreden. A gyár termékeit exportálták is. Ebben a korban több olyan vállalkozásról tudunk, amelyet a keresztény és zsidó földbirtokosok együtt alapítottak. 1891-ben Faraktár és Gőzmalom Rt. néven a Tisza partján lévő földbirtokok tulajdonosai alakítottak részvénytársaságot fakitermelésre és feldolgozásra. A részvénytársaság tagja volt Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, Graefl Jenő poroszlói nagybirtokos; a füredi zsidók közül Emst Vilmos, Epstein Jakab és Flamm Ignác. A Klein-testvérek; Sándor, Artúr és Zsigmond eredetileg Tiszaörsön voltak földbérlők. A század elején ők is az ipari vállal-