Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

97. ALAKOSKODÁS (Barna Gábor)

97. ALAKOSKODÁS I. Kérdéscsoportunk a jeles napokhoz, az emberi élet jelentős eseményeihez, fordulóihoz, valamint a különböző társas munkaalkalmakhoz kapcsolódó maszkos alakoskodó szokásokat vizsgálja. Figyelemmel van az alakoskodók jelmezére, a cselekményre, az állandó, kötött szövegekre, a szokást gyakorlók korára, nemére és társadalmi helyzetére, az adománygyűjtésre, az alakoskodás helyére, a szokás és az alakoskodók elnevezésére. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az alapgyűjtés egyenetlenségéből adódóan egyes kérdésekre nem kaptunk kielégítő választ. Az alábbiakban ezekre igyekszünk utalni. A rendkívül szerteágazó kérdéskör újragyűjtése mégsem látszott célszerűnek. A legfontosabb vonatkozásokban ugyanis kellő számú és minőségű térképezhető anyag állt a feldolgozás során rendelkezésünkre. II 1. Milyen alkalmakkor öltöztek fel álöltözetekbe? Térképünk a szokás gyakorlásának alkalmai, időpontjai közül a Szolnok megyében nagyobb elterjedtséget mutató alkalmakat jelöli. (Ld. III. 1.) Ezek: a disznótor, a lakodalom, a farsang (a fonó mellékjellel megkülönböztetve!) és a. szüret. Disznótori alakoskodással mindössze csak a 2, 9, 11., 18., 19., 50. és 63. településen nem találkozunk. Az alakoskodás másik fő alkalmát jelenti a lakodalom a 2., 9., 12., 15., 16., 18., 24., 26., 27., 29., 30., 31., 33., 34., 37., 38., 40., 41., 42., 44., 45., 46., 48., 51., 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 64, 67. és 68. kutatópontokon. A lakodalmi alakoskodás tekintetében eltérés észlelhető a Jászság és a megye többi területe között: a jászsági előfordulása ritkább, mindössze a 2, 9, 12, 15. és 16. községekben találjuk meg. Az előzőekhez hasonlóan a, farsangi alakoskodás is széles körben elterjedt a megye területén. (Az alapgyűjtéshez ragaszkodva tartottuk már itt is szükségesnek ezen belül a fonó mellékjeles elkülönítését. A fonóbeli alakoskodás legjelesebb alkalmát azonban a farsang jelentette. (Alakoskodókat találunk farsang (és a fonó) idején a 2, 4, 7, 9, 10, 11, 15, 16, 18, 19, 20, 23, 24, 26, 27, 29, 30, 34, 37, 38, 39, 41, 42, 44, 48, 50, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 66. és 68. kutatóponton. A szüreti bálák, szüreti felvonulások alakoskodói elsősorban a megye jelentősebb szőlőműveléssel rendelkező településein bukkannak föl, így mindenek előtt a Tiszazugban: 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62. és 63, 64. községekben, valamint szórványosan a megye más területein: 2, 3, 11, 23, 29, 30, 44, 45. és 48. kutatóponton. A további térképlapok az itt megemlített négy alkalom (disznótor, lakodalom, farsang, szüret) lehetőség szerinti minél részletesebb feldolgozását mutatják. 2/a) A disznótori alakoskodó szokás neve A disznótori alakoskodó szokások megyében ismert nevei a szokás cselekményével, az alakoskodók neveivel, valamint az alakoskodók jelmezével van szoros kapcsolatban. Térképünk (az utolsó kivételével) ezeket ábrázolja. (Ld. 2./b. tk.) A disznótori alakoskodás leggyakoribb neve a kántálás, amely területileg szinte egységes tömbbel a Jászságban és környékén, a Közép-Tisza mentén fordul elő. Szórványosan előbukkan a Tiszántúlon és a megye déli részén is: 40, 45. és 60. községben. Több kutatóponton (4, 5, 13, 25, 40, 60.) a szokást a kántál ige ragozott alakjaival nevezik meg: gyerünk el kántálni! A megye északkeleti részének néhány települése (32, 33, 34, 35, 37, 39, 43, 44, 47.) szintén tömbszerűen különül el a környező községektől. Ezeken a kutatópontokon a szokás neve pócurka (33, 44, 47.). Pócurkámk nevezik az alakoskodókat is, s a 32, 34, 35, 39, 43. településen körülírással nevezik meg a szokást: pl. jönnek a pócurkák! (A pócurka név a megye többi részén ismeretlen, viszont 75