Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. (2001)

97. ALAKOSKODÁS (Barna Gábor)

előbukkan területünkön a lakodalmi alakoskodás, farsangi alakoskodók neveként is: 1. 3/a) tk. és 4/c) tk.) A megyében, főleg a tiszántúli részén szórványosan maskura, (maszka, móka) névvel is talál­kozunk a disznótori alakoskodás elnevezéseként (34., 41., 44., 48., 52. ül. a Jászságban a 13., a Bácskában pedig 66.). Néhány más településen viszont a maskura, (maszka, móka) szóval és körül­írássaljelölik a szokást: 42., 61. és 62. kutatóponton: jönnek a maszkák! (L. 3/a. és 4/c. tk.) 2/b) A disznótori alakoskodók jelmeze A disznótori alakoskodás egyik fő célja a szórakoztatás mellett az adománygyűjtés. Ez szemlé­letesen lemérhető az alakoskodók jelmezén, az általuk megszemélyesített alakokon is. A cigány, a med­ve (medvetáncoltató), a vándoriparos (mesterember) és a terhesasszony alakjához a mindennapi életben is szorosan hozzátartozik a kéregetés, az adománygyűjtés illetve megajándékozásuk étellel-itallal. (A terhesasszony esetében ezt a hiedelmek is előírják.) Leggyakrabban a cigány alakjával találkozunk. A disznótori alakoskodók általában cigánynak öltöztek az 5., 7, 24., 27., 29., 30., 39., 43., 45., 49., 54., és 61. településen. Cigány házaspárnak: 1., 3., 6., 8, 12., 13., 16., 17., 20., 22., 23., 31., 35, 38, 41, 52, 53, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 62. és 64. kutatóponton, valamint a 66, 67. és 68. bácskai kirajzásokon. A 26. és 47. településen a házaspár rajkót is vitt magával. A cigánynak öltözött alakoskodók mindenütt rossz, szaka­dozott, ócska ruhát viseltek, arcukat pedig korommal kenték be. (A kü­lönböző cigány alakoskodókat mel­lékjelekkel különítettük el a tér­képen.) Terhesasszonynak öltöztek fel a 8, 12, 26, 34, 36, 37, 39, 40, 44, 55, 56, 57, 58. kutatópon­tokon. Ez az alakoskodó figura nem mutat egységes elterjedési területet, meg kell azonban jegyezni, hogy a 8. és 12. település kivételével mind a Tiszától keletre fekvő és a tiszántúli részeken fordul elő. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy esetenként a ci­gány házaspár nő alakja is terhes­asszonyként jelenik meg, ám ennek következetes térképezését az anyag­gyűjtés eltérései miatt nem lehetett megoldani. Az alakoskodók pár­nából készítettek nagy hast maguk­nak. A Közép-Tisza menti településeken (24, 29, 30, 33, 34, 39, 46.) és szórványosan másutt is (12, 56, 66, 68.) medve alakoskodóval találkozunk, akit egy társa (jelmez nélkül) vezetett be a házba. A medve jelmeze mindenütt szőrével kifordított bunda, vagy bekecs volt, nyakára vagy derekára pedig láncot kötöttek. A 33. kutatóponton a medve derekán szalmából csavart kötél volt; a 34. és 39. településen pedig a fejére bográcsot tettek. A 39. községben a medve a lába között csengőt hordott. Medve alakoskodóval szórványosan a lakodalom alkalmával is találkozunk (ld. 3./ tk.). A disznótori jelmezesek között az 1, 8, 20, 26, 29, 49. és 53. településen vándoriparosókkal, mesteremberekkel is találkozunk, az 1, 8, 20. és 26. községben házaló drótos, üstfoltozó, a 29, 49. és 53. településen pedig fúrós cigány vagy cigánykovács szerepel. Disznótori kántálok, cigányalakoskodók, Jászladány (Sáros András rajza) 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom